1977. június 28. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

87

foglalkozásúak: közel 20 /-a cserélődött ki. A munkaerőhullám- záe ilyen mértékű alakulásában különösen a szakképzetlenek munkahelyváltoztatáfa játszott szerepet, alkalmaztatásuk ugyanis alacsonyabb alapbérrel volósitható meg. Az átlagbér vizsgálatánál szembetűnő, hogy a uolgozék jelentős részénél az átlagbér jóval magasabb a besorolási bérnél, nmi a lét- szómproblémakkal összefüggő munkaidőn belüli és azon túli kényszerű helyettesítésekkel és többletmunkák végzésével magyarázható.

A béralap a fenntartási költségvetés előirányzatának 28 /-át teszi ki és meghaladja a 2,7 milliárd Ft-ot. Ez az előirányzat 73*274 fő átlaglátezám bérének fedezetét képezte.

A rendelkezésre álló béreloirányzat 96,4 „j-os igénybevételével az elmúlt évi 2.713 Ft tényleges átlagbérrel szemben 2.875 Ft-os átlagbér szintet értünk el, ami a korábbi évihez képest 6 /-os emelkedést jelent.

Az egy főre jutó keresetet emelte a bérmegtakarításból év v közben képzett jutalom, valamint az éves költségvetésben

előirányzott és az előző évi bémaradványból képezhető jutalom együttes összege. Ezek eredményeként az egy főre jutó havi tényleges átlagjövedelem 3.073 Ft-ra alakult az 1975* évi 2.934 Ft/fő átlagjövedelemmel szemoen.

► Of

A létszám és bérgazdálkodás módszereit 1976-ban jelentős mértékben megváltoztatta a fővárosi bértartalék létrehozását előíró pénzügyminisztériumi rendelet. A változás lényege az, hogy a be nem töltött, illetve tartósan üres állások, valamint a szakképzetlen munkaerő alkalmazása miatt a bérmegtakarítások csak korlátozottan használhatók fel, azok nagy részét központilag tartalékolni kell. A rendelet az iranyitószervek figyelmét ráirányította a létszámgazdálkodás szükségességére, és azt is célozta, hogy az intézmények

fyj srr in — — — —-— —----- 04 -