1976. december 21. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
88
) A IV ötéves tervidös/akban többek között megtörtént a Fehérvári út. a Kerepesi út. a Rákóczi i út. a Rottcnbiller u.. a Bem rakpart, a Vár ajagút és a Lánchíd átépítése. Az új lakótelepek kiépülésével pl. az Újpalotai városrész centrumában • a Thököly út folytatásaként főútvonal, a körvasút felett pedig felüljáró létesült. Az új lakónegyedeknek a többi városrésszel való közlekedését gyorsforgalmi járatok is javították. A közúti közlekedést több nagyforgalmú csomópont rendezése, egyes szintbeni vasúti kereszteződések felszámolása és 4 felüljáró megépítése is javította. > Átépült: a Batthyány tér, a Kossuth tér, a Moszkva tér. a Magyar Jakubtnusok tere és részben a Deák tér is. 1976 végéig átadásra kerül a Felszabadulás tér, a Kálvin tér és a Nagyvárad tér is. Elkészült: az Árpád úti. a Csömöri úti. a Jászberényi úti és az Öcsai úti felüljáró. Egyes jelentős főútvonalak (pl. a Soroksári-, a Szentendrei-, az Erzsébet királyné úti, a BAH csomópont) átépítésének, korszerűsítésének befejezése a tervezett időnél hosszabbra húzódott. Alapvetően a közmű- vezetékek (víz, csatorna, gáz-, elektromos-, postai és BKV kábelek stb.) és vágányok felújítása, áthelyezése késleltette a munkákat. A főútvonalak korszerűsítésével több villamos és HÉV kereszteződés, a Metró nyomvonalán pedig a felszíni villamos és autóbusz, közlekedés megszüntetésére kerül sor. A budapesti úthálózat fejlődése az elmúlt időszakban egészében véve jelentősebb volt a megelőző ötéves tervidőszakokénál. A forgalom nagyarányú növekedése miatt azonban c fejlesztéseket a továbbiakban szükséges meggyorsítani. A tömegközlekedés - melynek fejlesztésére 1971 1975 között az előirányzott 12 milliárd Ft-tal szemben , 16 milliárdot fordítottak javult, mert a korábbi beruházások egy részén: igy a Metró kelet-nyugati vonalhosszán, a FAV új szakaszán, az átrendezett Batthyány csomóponton, a meglévő hálózatokat részben tehermentesítve intenziven megindult a forgalom s ezáltal, továbbá a jármű és járatkorszerüsité- sekkel általában kedvezőbbé váltak a tömegközlekedési viszonyok. A tervidőszak második felében az utazási igénynövekedés is mérséklődött A Metró pedig a tömegközlekedési forgalomnak már 11-12"„-át bonyolítja. Az autóbuszok szerepe is nőtt, mig a villamosoké kissé csökkent (18-22. sz. táblázat). •V 1 A még magas csúcsforgalmi zsúfoltságot az. 1972 őszétől bevezetett lépcsőzetes munkakezdés, továbbá több expressz és gyorsjárat is mérsékelte. Egészében véve a közlekedésfejlesztés hosszútávú célkitűzéseivel összhangban az utóbbi öt évben bekövetkezett változások a lakosság utazási szükségleteihez, a városszerkezet alakulásához és adottsá- gaihoza korábbinál jobban igazodtak. így Budapesten számos világvárossal ellentétben a gépkocsi- ^ forgalom növekedése és az útvonalak nagyarányú forgalmi leterhelése ellenére a IV. ötéves terv a helyi közlekedés pozitív eredményű korszakát jelentette. 5. A lakosság alapellátását biztosító hálózat fejlődése A célcsoportos lakásépítkezésekkel összhangban a lakosság alapellátását biztositó kiskereskedelmi és helyi ipart szolgáltató hálózat, valamint a gyermekintézmények (bölcsődék, óvodák, általános iskolák) az időszak első négy évében általában arányosan megépültek. A lakosság egyenletesebb területi megoszlását figyelem beveve az ellátási szükségleteknek megfelelően j az alapellátó hálózat a régi városrészeken is fejlődött. 8? " ; |ɧ \ 1
