1976. december 21. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

82

A VI. és VII kerületben c kislakások aránya nem változott. Az V. kerületben pedig a szanálások folytán az I szobás lakásarány l°„-kal nőtt (6 sz. táblázat.)

A IV. ötéves tervidőszakban a megépült lakások 62.5°0-át az állam építette. Ennek 96",,-a tanácsi célcsoportos lakás. A 28.9 ezer magánerőből épült lakás közül 11,4 ezer (39,6°/) az utóbbi években kibontakozott új lakásépítési formában: telepszerű többszintes magánerős konstrukcióban valósult meg.

Az új városnegyedek kiépítését, a koncentrált lakástelepités magas fokát jelzi, hogy az elmúlt tervidőszakban az összes állami építkezés több mint -% része, a magánépitkezéseknek pedig 28%-a ugyanabban a négy kerületben (XV., III., XIV. és XI.) összpontosult.

A magánerős építkezések további 57%-a pedig a többi budai kerület (II., XII., XXII.) és öt pesti peremkerület (XVI., XVIII.. XXI.. XVII. és XX.) között oszlott meg. 15%-uk a IV-IX., XIII. és

XIX. kerületben létesült (7. táblázat).

A lakásépítés további folyamatának biztosításához szükséges lakásszanálás mintegy 70%-ban a komfortnélküli egyszobás lakásokat érintette. Legtöbbet Óbuda, Józsefváros, Újpest, Kőbánya. Pesterzsébet avult lakónegyedeiben.

A lakásépítés és megszűnés figyelembevételével a legtöbb megépült és használatba vett lakással a XV. kér. (13,9 ezer) és a XIV. kér. (11,5 ezer) lakásállománya gyarapodott. Jelentékenyen - 7 ezret meghaladó, illetve megközelítő lakással - nőtt a XI. és a III. kerület állománya is, mig a rekonstrukciókat előkészítő szanálások miatt Újpesten és a belső városrészekben (V-IX. kerületek) csökkent.

Az általános lakáshelyzet fokozatos javulása ellenére a budapesti lakásigénylők száma az 1971. évi 93 ezerrel szemben ez idő szerint meghaladja a 140 ezret. A nyilvántartott lakásigénylők mintegy 2/)-a fizikai dolgozó, illetve közvetlen termelést irányitó. A fiatal házasok aránya meghaladja a 40%-ot.

iv

Ez a jelentős lakásigény növekedés jórészt következménye annak, hogy a jelenlegi hosszabb távon is korszerűnek, kb. negyedrésze elfogadhatónak, mig harmadrésze mintegy 220-260 ezer korszerűtlen, négyötöd részében komfort nélküli, jórészt gazdaságosan fel nem újítható, bontásra érett. Különösen a belső kerületek bérházövezeteinek épületei és lakásai avultak, elöregedettek.

Az általános lakóépület és lakáshelyzetre jellemző, hogy a 160 ezerre tehető lakóházból 136 ezer földszintes. A lakóházak közül 15 ezer 75 évnél. kb. 100 ezer 30 évnél régebben épült.

A lakásokat tekintve a VIII. kerületben 21, a VIL-ben 18, a VI .-bán 14, a IX.-ben 9 ezer a századforduló előtti. Ezért vált szükségessé, hogy az új lakótelepek építésével párhuzamosan a korábbinál tervszerük ben és nagyobb mértékben follyék a régi városrészek rekonstrukciója is. A lakóházfelújitások és a lakáskorszerűsítések ütemének az V. ötéves tervidőszakban való meggyorsítására a Fővárosi Tanács a szükséges intézkedéseket megtette. Elsősorban a fővárosi lakásállomány 56%-át kitevő - 1975 végén 405 ezer tanácsilag kezelt lakásbérleményt jelentő lakások állagvédelmének biztosítására.

Ezek fele (199,2 ezer) és a nagyobb lakások többsége a pesti belső bérházövezetben (V IX. és XIII. kerületek) összpontosul. (Részletező adatok a 8. sz. táblázaton.)

3. A közművi szolgáltatások kerületenkénti fejlődése

Ahogy bővült a város lakótere, a közműfejlesztés üteme is felgyorsult. Alapvetően a külső városrészekben növekedett és vált korszerűbbé a közművek hálózata.

mm 1 ti ' ifi

I -— ------------------------- "" ' ' » ' i ■ 1 ■' • 1 ■ 1 111 '■ 1 W ........ ...........................................