1976. december 21. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
78
,r n A lakosság összetételétől, a fővároson belüli megoszlásától és más tényezőktől (műveltségi szint, a nők foglalkoztatottsága, a már elért családnagyság) függően kerületenként eltérő a bölcsödés és óvodás korúak száma. Legjelentősebb a növekedés az újonnan megépült városrészekben és általában a külső kerületekben. (5. sz. táblázat) 9. A munkaerőhelyzet alakulása A munkaerőhiány - különösen a nehezebb fizikai munkák ellátása tekintetében a tervidőszak második feliben számos területen olyan feszültségeket okozott, amelyeket a bérezési és egyéb ösztönző lehetőségek mellett sem tudtak ellensúlyozni. Az iparban foglalkoztatottak létszáma ugyan Budapest területén jelentősen - az átlagos állományi létszám alapján 90 ezer fővel (14"„-kai) - csökkent, a többi ágazatban, főként a tercier szektorban a kapacitásbővülésekkel együttjáró létszámigényeket azonban a beszűkülő munkaerőforrás, valamint a különböző területeken (döntően az iparban) felszabaduló munkaerők orientálása már csak részben pótolja. A munkaerő-ellátottságot az iparban a létszám erőteljes visszaesése; a kivitelező építőiparban és egyes szolgáltatásoknál a foglalkoztatottak növekedése; a kereskedelemben elsősorban a bolthálózatban - a létszámcsökkenés jellemezte. AIV. ötéves tervidőszakban a budapesti szocialista iparban foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma '/révei csökkent. iu Szocialista Ebbő| Az állami iparon belüj Szövetkezeti Ev ipar állami ipar összesen nehézipar könnyűipar élclmisz. ip. ' 1970 602.3 527,8 345,7 128,4 37.6 74.5 1971 575.7 503,7 330,9 121.0 36.2 72.0 1975 511.5 542.5 303.2 100.5 35,4 59,0 1970-1975 közötti csökkenés a) ezer fö -90,8 -75,3 -45.5 -27.9 -2.2 -15,5 b) %-ban -14,1 -13,2 -11.4 - 20.9 - 6,5 - 20.5 • ' __ > A munkáslétszám ezalatt a szocialista iparban 18%-kal, ebből az állami iparban 17, a szövetkezetiben 26%-kal esett vissza, mig az alkalmazotti létszámarány - különösen a szövetkezeti iparban emelkedett. Az ipar jelentős munkaerő-kibocsátása ellenére a tervidőszak végén a munkaerőhiány az állományi létszámnak mintegy 5-6%-át telte ki. Ennek kb. 4/5-c volt a munkás- fele pedig a szakmunkásigény. (Csupán az anyagi ágazatokban 1975. IV. n. évében a munkáltatók 57 ezer munkaerőigényt jelentettek.) A budapesti székhelyű építőiparban 13 ezer fővel (8,4%-kal) nőtt a foglalkoztatottak, ezen belül - ennél kisebb mértékben (9,6 ezer fővel; 7,9%-kal) a munkásoké. A fővárosi székhelyű állami kivitelezd építőipar teljes munkaidős létszámának 1975-ben 62,5%, a munkásoknak 56,5% dolgozott Budapesten. A létszámigény meghaladta a 8 ezret. A szállítás- hírközlésben4%-kal nőtt a létszám, de a jelzett munkaerőhiány 5-7 ezer közötti. 17 V HL dd' } ús <■ ■ ~ r '*'• _ ; 7 JL
