1976. december 21. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
522
megteremtéséhez nem)kapja mag a szükséges segítséget. Ennek >1A4 a helyzetnek a felszámolására a megfelelő módszerek még csak részben alakultak ki. \ X csonka családok anyagi támogatásának módszerei hasonlóak a többgyermekesekéhez. Ennek hatékonysága azonban alap- problémájuk megoldásától függ. 4./ Fogyatékos gyermekek helyzete a családban A budapesti óvodáskoruaknak 90,%-a jár rendszeresen óvodába, az értelmi fogyatékos gyermekek közül csak 29 %• A kisegítő iskolai beiskolázáskor a gyermekek átlagos életkora 8.5 év volt. Tehát amig az ép gyermek 3 éves korától rendszeresen szervezett értelmét fejlesztő neve- lésben, oktatásban részesül, addig az értelmi fogyatékos gyermek, akinek erre még sokkal nagyobb szüksége volna, csak közel 9 éves korában jut először szakszerű foglalkoztatáshoz. Ha az értelmi fogyatékos gyermeket nem veszik fel az óvodába és időben nem kerül be speciális iskolába, akkor az anyának otthon kell maradnia vagy egyáltalán nem tud állást vállalni. Fogyatékos gyermekek nevelési költsége általában magasabb, mint az épeké, ezt a fokozottabb megterhelést az egy keresővel rendelkező család nehezen tudja elviselni. A bölcsődei korhatár 3 év, az értelmi fogyatékosok óvodáiban a felvételi alsó korhatár pedig 4 év. A helyhiány miatt elutasitott gyermekek esetében még az anyák fizetésnélküli szabadságának engedélyezése is rendezetlen. A fogyatékos gyermekek óvodai hálózatának rendszerét feltétlenül szélesiteni kell. A dolgozó szülőnek akkor is intézményes segitséget kell kapnia gyermeke neveléséhez, ha fogyatékos kisgyermeket nevel - sőt akkor még fokozottabban. w sn ■ ^-------— i———w—i —1 ------------- - - — - — - — — — — —‘ i-17-
