1976. december 21. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
151
k A mintegy 170 milliárd Ft volumenű épitési igény a tervidőszak folyamán változhat, mivel- a vállalatok pénzügyi forrásai még nem kellően tisztázottak, több oldalú szakvélemény alapján túlzásokat tartalmaznak;- bizonytalanná teszi az épitési igények felmérését az is, hogy a tervezett beruházások jóváhagyott beruházási programja és kiviteli terve csak részben áll rendelkezésre;- a beruházók tervei nem teljeskörűen tartalmazzák a könnyűszerkezetes épitési technológiák alkalmazását. amelyek kivitelezése jelentős többletköltséget jelent. Budapesten a: 1975. évi teljesít meny színvonalon rendelkezésre álló építési kapacitás a tervidőszakban folyó áron 142 144 milliárd Ft. Ezen belül az építőipari ágazatba tartozó budapesti kivitelező szervezetek építési tevékenysége 106 milliárd Ft. a nem építőipari szervezeteké mintegy 21 milliárd Ft, a magánkisipar és a lakossági sajáterős építés 7.5 milliárd Ft. A vidéki építőipari szervezetek budapesti tevékenysége az előző tervidőszak végére kialakult színvonalon 7 milliárd Ft épitési kapacitást jelent. Ahhoz, hogy a jelenleg ismert épitési igények teljes mértékben kielégithetők legyenek, az építőipar közel 30 milliárd Ft kapacitásbővítése szükséges. (A budapesti kivitelezői szervezetek fővállalkozói termelésüket 220 milliárd Ft-ra tervezik, amelyből 150 milliárd Ft termelést Budapesten kívánnak megvalósítani.) Az építőipari kapacitás és fizetőképes kereslet között évek óta meglévő hiány ellensúlyozására több lehetőség kínálkozik. Ahhoz, hogy a budapesti kivitelező szervezetek célkitűzéseiből az ágazatpolitika által megvalósítandónak ítélt kapacitások létrejöjjenek - az ÉVM számításai szerint - mintegy 15 milliárd Ft vállalati szférában végrehajtandó beruházás lenne szükséges. A tervezett beniházásokból 4,2 milliárd Ft már jóváhagyásra került. A komplex lakásépítéshez kapcsolódó állami támogatás igényéről tu (740 millió Ft) a vonatkozó MT határozat intézkedett. Az ÉVM véleménye szerint a fővárosi építőipari kapacitás-egyensúly megteremtéséhez az állami támogatáson túlmenően mintegy 6 7 ezer fő többletlétszám szükséges, amelyből 4-4,5 ezer fő a fővárosi komplex lakásépítés feladatait látná el. Az építőipar által tervezett kapacitás és munkaerő-bővítés realizálása esetén •• tervidőszak elején kapacitáshiánnyal kell számolni, és csak a tervidőszak záró évében várható a feszültség feloldása. A főváros mcrlegszámitásai ezzel szemben azt a tényt erősitik meg. hogy a fizetőképes épitési kereslet a tervidőszak végén sem lesz kielégíthető. A főváros építési igényeinek és az építőipar teljesítőképességének összehangolása érdekében - az Állami Tervbizottság 1976. II. félévi munkatervében előirt feladat teljesítéseként - az ÉVM és Budapest Főváros Tanácsa előterjesztést készít a budapesti építőipar helyzetéről, amely részletesen tárja fel a várható igények alakulását, a termelési volument és kapacitáshelyzetet, a kiemelt műszaki fejlesztési feladatokat, az építőipar állóeszköz fejlesztését, építését, munkaerőhelyzetét. Tartalmazza a kapacitásegyensúly megteremtését elősegítő javaslatokat, rögzíti a megvalósítás fontossági kritériumait, és feltárja a főváros V. ötéves tervi komplex lakásépítési feladataival és jelentősebb beruházásaival kapcsolatos MT-clőtcrjesztés kidolgozása során elfogadott felsőszintű állásfoglalásokat. A részletes számításokat a 66 70. sz. mellékletek tartalmazzák. c) A munkásszállások fejlesztése Budapestre hetente, kéthetente ingázó 60 ezer főt meghaladó létszám különböző típusú és felszereltségü munkásszálláson kap elhelyezést. A vállalatok 261 (47,4%), a minisztériumok 170 (30,9%), a tanács 81 (14,8"/,) és a szövetkezetek 38 (6,9%) munkásszállást üzemeltetnek. A szállások közül 344 véglegesnek. 206 ideiglenesnek tekinthető. Az ideiglenes szállásoknak több mint a felén (122) ötven férőhelynél nincs több. A/ összes szálláshelyek közül nem éri cl az ötven férőhelyet 356. Lakóházakban üzemel 85 szállás. A/ összes budapesti munkásszálló közül csak 415 felel meg az egészségügyi követelményeknek A szállások zöménél csak a szociális és egészségügyi ellátás biztosított Művelődésre, szabad idő eltöltésére alkalmas helyiség többségüknél nincs, hiányoznak a tárgyi és a személyi feltételek I —^— ■—— ----------------------————,----------** . ^ _ I
