1976. december 21. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

129

,r n

A főváros vízmérlege a következő: me: ezer m’/nap

Ebből: értékesítés

összes --------------------------------------------------------------------------- *

É

v rendelkezésre- _ __,_ . ..... intézmények Hálózati Tartalék

á

l|ó alakosság az ipar ^ Slervek vcszteség kapacitAs

vízmennyiség ---------------------------------------------------------------------r

észére

1976 1197,1 335,6 251,9 103,5 79,6 426,5

198! 1398.7 398.6 252,1 115,8 104,5 527.7

1981 év 1976 év

%-ában 116,8 118.4 100,1 111,8 131,2 123,8

A déli rendszerből 225 ezer m’ napi teljesítőképességű vízbázis kerül kiépítésre, több mint 2 milliárd forint költséggel. Ezzel megvalósul a főváros kétoldali vízbetáplálása, amely a biztonság fokozásán túl, gazdaságosabb üzemeltetést is jelent.

A biztonságos üzemeltetés feltétele a tározó medence térfogatnövelése is. 1975 végén az átlagos fogyasztás 23%-a a maximális vízszállításnak 16,2%-a tárolható..Ez az európai nagyvárosokat tekintve meglehetősen kevés. A maximális vízszállítás százalékában véve Prága 61,2, Zürich 43,2, Belgrád 62, Bécs 80%-ot képes tárolni.

E kedvezőtlen arány megváltoztatására folytatódik a medence építési program. Ebből legjelentősebb az egész belső városmag vízellátását segítő 2 x 40 000 m’-es gellérthegyi tároló. Ezek üzembehelyezésével a napi vízszükséglet kb. 30%-a lesz tartalékolható.

Budapest ivóvízhálózata kiterjedt. 1980-ra a lakosok kb. 97-98%-a él vezetékes vízzel ellátott területen.

A külső kerületekben (pl. a XVII. kerületben) a társadalmi akciók is elősegítik a vízhálózat fejlesztését.

A közműves vízellátásba bekapcsolt lakások száma - ahol a lakásban van a vízvezeték - az időszak végére meghaladja a 680 ezret. Legnagyobb a III. kerületi növekedés, ahol az ellátottsági szint 83,6%-ra emelkedik.

Tovább folytatódik a külső területek felzárkózása. A IV. ötéves tervben 80%-os ellátottsági szint alatti kerületeknél az alábbi fejlődés várható:

1976. I. I. 1981.1.1.

80 70% III , XVII , XIX , XXII , XVI. XV , XVI , XVIII . XXL. XXII.

76-60% XV., XVIII., XXI. XX.

50% alatt XX.

} (47. sz. táblázat)

A következő öt évben 304 km-rel nő a budapesti vízhálózat hossza, megépül a budai III. és a Délbudai főnyomócső.

A fővárosban tevékenységet folytató 60 ipari szakágazat kb. egyharmada magas vizigényü ágazat.

Ezek használják fel az ipar által igénybe vett vízmennyiség háromnegyed részét.

A szükséges vízmennyiség mintegy felét a Fővárosi Vizművek ivóvizminőségű hálózati vizéből szerzik be, a többit saját termelésű vizként vagy egyéb úton pótolják.