1976. december 21. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
126
belső pesti tömbbcépitcsü területek (V., VI., VII., VIII., IX.) pesti városmagot övező kerületek (XIII., XIV., X.) pesti peremkerületek (IV., XV.. XIX., XVI., XVII., XVIII., XX.. XXI.) budai kerületek (II., III., XI.. XII., XXII.) Ezekben az övezetekben a 100 lakásra jutó családegységek 1974-es állapotuknak megfelelően a követke100 lakásra Terület jutó családegység ; 1 _ Belső pesti tömör beépítési kerületek 123.5 A pesti városmagot övező kerületek 114,8 Pesti peremkerületek 119.3 Budai kerületek IIJ.5 összesen: 118,5 Az övezeti arányok jól mutatják, hogy a mennyiségi lakáshiány a belső pesti kerületekben a legnagyobb súlyú. Itt a legmagasabb az igénylők aránya is. Lakásnagyság szerint ez a terület közepes helyet foglal el a többihez képest. E területrészen az egyszobás lakások aránya ugyan átlag feletti (47,4%), de elég magas a háromszobás lakásoké is (17,8%). Legmagasabb az egyszobás lakások aránya a VIII. kerületben (54.4%). A pesti városmagot övező kerületekben főként a minőségi lakáshiány dominál. Itt a városi átlagnál kedvezőtlenebb a lakások nagyság szerinti eloszlása. Az egyszobás lakások aránya 46.5; a háromszobás lakásoké pedig csak a külső kerületekben alacsonyabb mint itt. iú A terület rendkívül heterogén, mert mig Ujlipótváros és Zugló jelentős részén jó minőségű a lakásállomány. Angyalföldön és Kőbányán viszont az elhanyagolt alacsony értékű lakóépületekben zömében szoba-konyhásak a lakások. A három kerület közül - főként minőségi szempontból - legkedvezőtlenebb a lakáshelyzet a XIII. kerületben, ahol igen magas (55%) az egyszobás lakások aránya. A belsó városrészek után a pesti peremkerületekben a legrosszabb a lakáshelyzet. Itt is nagy az egyszobás lakások aránya, (50.3%) és legkisebb a háromszobásoké (10,7%). A lakásigénylések ezt azonban kevésbé tükrözik, mert a kerületek főként családiházas jellegűek és a személyi tulajdon önmagában visszatartja a lakásváltoztatásra irányuló szándékot. Közülük a IV. kerület helyzete a legkedvezőtlenebb. Itt a legtöbb az egyszobás lakás (60,3%) és igen alacsony a háromszobás lakások aránya is. A budai kerületek képe egyértelműbb. A lakások szobaszám szerinti összetétele jobb, mint az összes többi kerületé. Az egyszobás lakások száma 20%-kal alacsonyabb, mint a budapesti átlag, háromszobás lakás pedig másfélszer annyi van (25,7%). A budai állagból kirívóan hátrányos a XXII. kerület helyzete. Magas a 100 lakásra jutó családegységek száma (119,4%). Az egyszobás lakások aránya 46.7%, a háromszobásoké 12,8%. Az V. ötéves tervidőszakban a nagyobb lakásépítkezések folytatódnak és be is fejeződnek Óbudán, uglóban. Újpalotán és Pesterzsébeten. Békásmegyeren épül 5 év alatt a legtöbb (13 ezer) lakás. Újpesten. Kispesten és Csepelen - ahol a terv célcsoportosán 7,9; 4,6, illetve 3,5 ezer lakás megépítésével számolt - 1980 után is folytatódik a lakásépítés. Az 57 ezer célcsoportos lakás 30 telepítési helyen épül. A IV. ötéves tervidőszakhoz mérten közel kétszeres volumenű telepszerű, többszintes magánerős építkezésekre pedig 60 helyen kerül sor. A tervidőszak során csaknem 100 ezer család költözik új lakásba, ami a város lakosságának nagyarányú területi átrendezését eredményezi. Ennek következményeként az egyes területek (kerületek) lakáshelyzete közötti egyenlőtlenségek is csökkennek (42 44. sz. táblázat). Ki \ 7 (j * .. - —---------------------
