1976. május 13. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

760

meghatározott bélfejlesztési lehetőség a felmerült problémákat mérsékelte, de nem tudta maradéktalanul megoldani.

Az éves bérfejlesztési keretből a központba tartott 0,3 % bérkeret szolgálta az indokolatlan bérszínvonal különbségek enyhítését. Volumene azonban nem tette lehetővé az ágazatban jelentkező feszültségek teljes feloldácát,

A lakosság magasabb szintű egészségügyi ellátása indokolttá tette, hogy a bér- és létszámaránytalanságok a lehetőségekhez igazodva fokozatosan a rendelkezésre bocsátott bérkereten belül átcsoportosítások utján megoldást nyerjenek. A hozott intézkedések hatására az azonos feladatot ellátó intézményeknél a be rf e t sült ségek enyhülteit és a létszámhelyzet tekintetében a tervidőszak végén már javulás volt tapasztalható .

hú

Nagy létszámigénnyel működik a kulturális ágazat is. A költségvetési intézményekben foglalkoztatottak 45 %-át alkalmazzák e területeken. Az ágazatban az egy főre jutó átlagbér havi összege 1971-ről 1975-re 24 %-kal növekedett, mig az egy főre jutó átlagjövedelem havi összege 29,0 %-kal magasabb a bázis évhez képest. A tervidőszak alatt végrehajtóit bérrendezés a pedagógusoknál átlagosan 20 %-os, az egyéb dolgozóknál 10 %-os alapbér növekedést jelentett.

Növekvő tényezőként hatott a pedagógusok és e;ycb dolgozók munkaiaőcsökkentéssnek bevezetése is a kulturális ágazat területen, mely hozzájárult az életkörülmények javulásához.

Ennek során lót számvisszapótlásra kevesebb lehetőség volt a cépesitett munkaerők hiánya miatt, és ezért növekedett a túlóráéi jele összege.

Fokozta a• “3. -sütés nélküli dől .ózd r. sző. -át, különösen az óvodái: ér elsőfokú ok. ot \ei intézmények vonatkozásában a belenő fejlesztésekkel együtt i Az á unk'.eió i: ő,v is.

B f %o

^ _ . . _ ... — , ’ — ■ |- 31 -