1976. május 13. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
131
\ BEVÉTELEK A IV. ötéves terv kezdetétől - a tanácsi önállóság gazdasági meg- valésitása érdekében - lényegesen megváltozott a költségvetés bevételi struktúrája. A korábban is saját költségvetési bevételt képező lakossági adókon és működési bevételeken kivül 1971-től kezdve, a tanácsok nemcsak az irányitásuk alá tartozó válalaÉ tok, hanem a területükön lévő valamennyi minisztériumi és tanácsi irányítású vállalat és az összes /ipari, fogyasztási, mezőgazdasági/ szövetkezet befizetéseiből kaptak részesedést. A bevételi struktúra ilyen változása és tartalma szorosabbra fűzte a kapcsolatokat a tanácsok és a területükön működő gazdálkodó egységek között, összehangolta a tanácsok bevételeinek alakulását a területen képződő vállalati jövedelmekkel. »/ A főváros bevételi terve a IV. ötéves terv időszakában feszitett volt. Az öt év tervezett bevételei a módosítások után ösz- ezességében 101.0 íS-ra teljesültek.n bevételi többlet az egyes évek végén összesen 358.2 millió Ft-ot tett ki. A bevételi többlet 76.9 %-a a kerületekben, 23,1 /S-a a központban keletkezett. /l-2.sz. melléklet/ Bár a IV. ötáves terv időszakában a főváros költségvetési bevételei összességükben teljesültek, a pénzügyi egyensúly fenntartása azonban folytonos erőfeszítéseket igényelt. Az éves tervek készítésénél egyrészt a közgazdasági szabályozók változásainak kihatását elemezve és figyelembevéve kellett a bevételeket e kimunkálni, másrészt a saját bevételek feszitett tervezésével és beszedésével lehetett ellensúlyozni az átengedett /vállalati/ forrásoknál keletkezett lemaradásokat. Az évközi gazdálkodás során is nagy gondot kellett forditani az egyensúly biztosítására, mivel a kiadások és bevételek teljesítése között rendszeresen ütemkülönbségek keletkeztek. Ezt a problémát azonban M !- 6 -
