1975. december 16. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
65
► c/ az épületen - kéményt és padlásablakot nem számítva - olyan épületrész /oromfal, tető, stb./, illetőleg helyiség épül, amely a felső emeletszint födémé felső síkjának a homlokzatsikot metsző vonalából induló 45 fokos sik fölé emelkedik. Az átlagos homlokzat-magasságot az épület-homlokzat felületének a vízszintesen mért homlokvonaphosszal való osztása adja. A homlokzatfelülethez azonban hozzá kell adni a c/ pont szerinti épületrészek, illetőleg helyiségeknek a 45 fokos sik fölé eső felületei homlokzatsikra vetített területét. /3/ Ha egymás raögüct több épületrész vagy helyiség van, a /2/ bekezdés alkalmazása során ezeknek egymást fe- dő vetületterületeit csak egyszeresen kell számítani. /4/ A legmagasabban fekvő bármilyen helyiség mennye- zetsikja legfeljebb 3 m-rel haladhatja meg az épületre megengedett legnagyobb magasságot. /5/ Udvari homlokzat magasságának számítására az /l/ -/4/ bekezdés rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a magasságot az ut gyalogjárójának szintje helyett az udvar végleges szintjétől kell számítani. Az épületmagasság számítása szabadonálló beépítésnél 14. § /l/ Szabadonálló beépítésnél az épület magassága a természetes terepszint és a legfelső teljes emeletszint födémének felső ailcja közötti függőleges méret. Ü £ I l 9
