1975. június 3. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

38

gyors nyereségnövekedése indokolt. Az év második felében azonban egyes ágazatokban a nyereség mérséklődése irányába ható tényezők jelentkeztek. (Pl. villamosenergia ipar nyeresége 77,1 %-ra, az élelmiszeripar nyeresége 85,4 %-ra teljesült csak a bázishoz viszonyítva.) A tanácsi vállalatoknál szintén az élelmiszeripar (97 %), a vízgazdálkodási ágazat (58,8 %), és a szállítási ágazat (86,8 %), nyeresége alakult kedvezőtlenül. A KTSZ és ÁFÉSZ-nek városi hozzájárulás befizetései a tervezettnek megfelelően alakultak, a túlteljesítés bár százalékosan jelentős, különösen az ÁFÉSZ-eknél, a bevételi túlteljesítés volumene azonban csak 8 millió Ft-ot jelent.

Az illetményadó^bevételeinknél (vállalati, KTSZ, ÁFÉSZ, együtt) a lemaradás 0,3 %, mely a vállalati szektor 1,7 millió Ft lemaradásából és a szövetkezeti szektor 0,8 millió Ft tulteljesitéséból adódik. A tervtől eltérés, bár nem számottevő, arra vezethető vissza, hogy egyes vállalatok a bérfejlesztéseket az év során jelentősen visszafogták .

2.) Kiadások

A főváros gazdálkodását alapvetően a tervszerűség jellemezte. A költségvetési szervek kiadásainak ágazatonkénti alakulásáról (23. és 25. sz. melléklet) a következőkben számolunk be.

v Gazdasági ágazat

Az 1 210,9 millió Ft eredeti előirányzat az év folyamán 170,4 millió Ft-tal emelkedett, amelynek jelentős része (87,5 %-a) az előző évi pénzmaradványból, kisebb része a fejlesztési alap átcsoportosításból, az ágazat dolgozóinak bérrendezéséből > és feladatbővülésből származik.

A felhasználás 1 182,9 millió Ft (85,6 %). Az év végéig elvégzett, de ki nem fizetett munkák értékét is figyelembevéve a rendelkezésre álló előirányzatot a gazdálkodó szervek 94,3 %-ban vették igénybe. A kiadási hátralék csaknem teljes egészében a közlekedési és városgazdálkodási feladatoknál keletkezett, mert a vállalatok olyan időben nyújtották be a számlákat, amelyeket pénzügyileg a tárgyévben már nem lehetett teljesíteni.

28 $

jj

I