1975. június 3. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

298

kimunkálását. Ezért talán nem is kellett volna szót kérnem, de mégis azt tettem, mert van még egy-két olyan gondolat, amelyet az előterjesztés keretei között a /y VB nem tudott teljes mélységében a

♦

tisztelt Tanács elé terjeszteni.

Az a feladatom tehát, hogy kiegészítéseket tegyek és számot adjak a főváros életében jelentkező gyermek-koru és fiatalkorú bűnözés helyzetűnek, alakulásának néhány, a társadalmat leginkább érintő vonásáról.

Megismerve a valóságoshlelyzetet, megállapíthatjuk hogy alapvető a javulás, De még szá-mos gondunk és tennivalónk van.

A gyermekkorúé^tehát a 14 évea aluliak, valamint a fiatalkorúak, tehát a 14-18 év közöttiek bünözéei számai és arányai nem nagyok.

De társadalompolitikai fontossága nem ie számarányukban van. Azért szólunk

is zxHxaüüuík megfelelő hangsúllyal róla, mert a bünpzós utánpótlásának folytonos csökkentése; társadalmi, politikai, személyi érdek, részint az előterjesztésből ki is világlik, ez a társadalmi érdek évről évre meg is valósul a javuló tendencia révén.

Budapesten sokévi átlagot tekintve éáente 18-19 ezer esetben folytatunk e bűncselekmény elkövetése miatt.

Ebből az utóbbi évek átlagát tekintve 1500 körüli a fiatalkorú,

. tehát a 14-18 év közötti elkövető. Ez az 1500 körüli fiatal korosztályának, tehát a 14*18 éves koruakhak 1,5 százaléka körül mozog. De ennek arányában a kevés fiatalnak rendkívül károe példája mindannyiunkat aktiv cselekvésre, a kérdés tiezt-ánlátására kell, hogy ösztönözzön. Erre kötelez bennünket a már említett utánpótlás csökkentése mellett a minden fiatallal xx szemben való felelősségünk, tevékenységünk. Gondoljuk csak meg, hogy évente 1500 körül van ez a szám, de ha a 14-18 év közötti korosztályt veszem, mindjárt négyszereződik, már hatezer körüli számról van szó. Tehát a

I pCr?

I 1 < - - — — — ——— 1 - 68 -