1975. június 3. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
272
\ Helyén való tehát, ha a szóbeli bevezető a családpolitika fővárosi érvényesülésének tükrében ajánlja a tisztelt Tanac3 figyelmébe azokat a legfontosabbnak vélt kérdéscsoportokat, amelyek talán, a remélhetően jó vitához is hozzá- járulhatnak. Közismert, hogy a szocialista társadalom leg- fontosabb alapközössége a család. A gyermekek, a fiatalok altal tanultakhoz, hallottakhoz, tapasztaltakhoz ez az alapsejt adja az ábrát, az illusztrációt, a legfőbb példát. Úgy is, ahogy az otthon és a család védelmez, óv, vigasztal; úgy is, ahogy ellát élelemmel, ruhával, meleggel, tapasztalatokkal; ahogy megedz 03 felvértez a helytállásra. Úgy is ahogyan a családon belül összeW tartásra buzdit, biztat, ahogy a kulturált és tapintatos leválásra érleli, arra előkésziti a fiatalokat. A család belső élete az esetek többségében - ha nem is minden részletében - egy kicsit megismétlődik az utódok életében, jó vagy rossz példája . V alól 3enki sem vonhatja ki magát. Érthető, hogy a párt és a kormány politikájának > fontos célja a családok életkörülményeinek állandó javítása, segítése abban, hogy hivatásuknak jól megfeleljenek. Ennek a politikának gyakorlati végrehajtása kedvező feltételeket teremtett a fővárosban élő családok számára is. A foglalkoztatottság Budapesten közismerten magas. A családok megélhetésének alapja - ez társadalmunk alaptörvényéből egyenesen következik - a végzett munka. Az ezért járó díjazást egészítik ki a társadalmi juttatások. I 1 £ __________________________________________________________________ — ■ — ■ . .
