1975. június 3. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

239

ságokra vezethető vi33za.

A költségvetési gazdálkodás terén hasonló a helyzet* Jellemző, hogy mindössze 7 kerületi tanács teljesítése halau- ta meg a 9o százalékot, 7 kerületé 8o-9o százalék között alakult*

Jobb a helyzet a központi szakigazgatási szerveknél, ahol a nagy- volumenü előirányzattal rendelkező főosztályok, igy a Művelődésügyi és az Egészségügyi Főosztály, valamint a Közmüfőigazgatóság előirányzatainak több, mint 9o százalékát felhasználta, ugyanakkor a Városrendezési Főosztály feladatainak csupán 55 százalékát valósította meg. Valamennyi tóiyező figyelembe vételével a IX., a XIII. és a XXII. kerület fejlesztési alap gazdálkodását, valamint a III.,

'' az V. és a XI. kerület költségvetési gazdálkodását értékelhetjük

pozitivan.

4

A pénzmaradványok legfontosabb okairól Írásos előterjesztésünkben számot adunk. Ezúttal két, lényegében szemléleti jellegű tényezőről szeretnék külön is szólni. Az egyik, több év óta kialakult és újra meg újra visszatérő jelenség: az építőipari kapacitáshiány. A fővárosban 1974-ben is meghaladta a kereslet az építőipari kapacitások kínálatának volumenét. Ebben a helyzetben a lényegében szabad munkavállalási körülmények között a kivitelező vállalatok válogatnak a megrendelések között és a számukra minden tekintetben legkedvezőbb megbízásokat fogadják el. Ilyen körülmények között fokozott felelősség hárul az épitésjellegű feladatokat áBkéazitő és megrendelő tanácsi szervekre. Rossz vagy hiányos előkészítés, akár egyetlen késedámesen meghozott államigazgatási határozat, végre nem hajtott szanálás vagy ki nem adott

fp ZV - — ----1- 2o -