1974. november 1. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

9

Az aktiv - krónikus ágyak aránya jelentős eltolódást mutat, a névleg aktiv ágyak javára. Gyakorlatilag azonban az aktiv ágvak jelentős részén idős, krónikus ^etegek fekszenek. A kórházi ellátás másik jelentős problémája a zsúfoltság és az épületek korszerűtlensége. Az idős kórházakban az ágyszám-fejlesztés és az i . uj feladatok megvalósítása túlnyomórészt a már meglevő épületekben történt diagnosztikai /röntgen, labor, proscctura/ és a therápiás /mütő, stb./ részlegek fejlesztése nélkül.

Az irányprogramhoz viszonyítva a területi kórházakban 64.306 m2, a kerületi kórházakban pedig 16.214 m2 alapterület hiányzik.

A kórházak műszerezettsége, műszaki felszereltsége igen jelentős elmaradást mutat /30-40 %-a az Egészségügyi Minisztérium iránynormáinak/. Ennek egyik oka az igen alacsonv amortizációs összeg, műszereknél 3 5. A megnövekedett feladatokhoz elégtelen a kiszolgáló részlegek /konvha, mosoda/ nagysága és felszereltsége is.

A fekvőbeteg-ellátss szervezete is bonyolult.

A főváros területen lévő ágyak mintegy 45 3-a nem tanácsi felügyelet alá tartozik. \ tanácsi felügyelet alatt működő ágyak mintegy 1/3-a áll a kerületi tanácsok irányítása alatt.

Az egységes intézményrendszer hiányában a hál'zat aránytalan: a kórházak területi megoszlása az ágyak száma cs azok szakonkénti megoszlása rendkívül egyenlőtlen. Az I., II., V., VI., XV., XVI., XVII., XVIII. kerületekben nincs önálló tanácsi kórház, a XIX., XX. és XXII. kerületben c^ak cgv két osztálv működik.

A felnőtt és gyermeklakosság ellátását külön kórházi szervezet végzi.

A szerteágazó helyzetben alakult ki a betegellátás biztosítása érdekében a területi kórházak szakmai felüayeletével a területi egység. A területi egység kórházai meaközelitően arányos kórházi ellátást nyújtanak. Kezdetiek v.z eredmények n fekvő és járóbetegellátás munkakapcsolatainak kialakításában.

9