1974. október 1. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
60
i _r ’ l lakosszáma a kispesti és pesterzsébeti rekonstrukció befejezése után kb. 320.000-re tehető. | A budai oldal északi részén a III. kerület alkot önálló városrészt, lakosszáma ugyan egyelőre még csak mintegy 90.000, azonban Óbuda rekonstrukciója, a csillaghegyi, békásmegyeri lakótelepek megépülésével ez a szám távlatban kb.200.000- re nő. E városrész központja az Óbudán már korábban kialakult központ: a Flórián tér és környéke. E városrész-központ kapcsolatai a budapesti főközponttal, valamint a város egyéb területeivel a IIÉV-vonal Batthyányi térig való meghosszabbítása, és elővárosi gyorsvasuttá való fejlesztése, a Metro-vonalakkal való bekapcsolása révén máris jelentősen megjavult. A budai oldal második városrész-központja a Szénatér ~ Moszkva tér - Déli pályaudvar körüli terület. A központ várossal való kapcsolatát a kelet-nyugati gyorsvasut két állo- , mása is nagymértékben javítja. Lakosság-száma ma kb. 140.000, távlatban kb. 180.000 főre tehető. A Lágymányos-Kelenföld és a XXII. kerület alkotja Budapest legdélibb városrészét, amelynek lakosszáma jelenleg 200.000, távlatban 260.000 lesz. A városrész természetes, és már eddig is kialakult központja a Móricz Zsigmond körtér, Bartók Béla ut és környéke. f' 5 A városrész-központok szerepkörének fontossága indokolja, hogy tervezési rendszerünkbe illeszkedően részletesebb adatok segítségével mutassuk be jelenlegi helyzetüket, ús fejlesztésük kívánatos mértekét. Ennek érdekében az 1973. XII. 31es bolti felmérés alapján megállapítottuk az egyes városrész- központok jelenlegi kereskedelmi hálózatának kapacitását. A hat városrészközpont jelenlegi teljes kereskedelmi hálózata /az Örs vezér téren gyakorlatilag még nincs üzletháló■ éb 1 ______1 r---------------------------------------------------- —-----------------------
