1974. október 1. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
153
egy fele, 977 fő^az élelmiszerkereekedelem területéről hiányzik. Ez egyben azt is jelenti, hogy az egyre növekvő áruforgalmat kevesebb dolgozóval leli lebonyolítani. Szakmánklan rendkívül magas a munkaerők fluktuációja. Ennek okait vizsgálva megállapítható, hogy a dolgozók kilépésének zömében a kedvezőtlen munkakörülmények az okai. A létszám alakulása miatt nőtt a munka intenzitása, amit az is mutat, hogy a budapesti boltokban az egy főre jutó forgalom három óv alatt havi 79 ezer forintról 100 ezer forintra, a vendéglátásban pedig 13,9 ezer forintról 17,l€forintra nőtt. A tanácsi kereskedelem munkaerő-helyzete még az imént említetteknél is kedvezőtlenebb, különösen az élelmiszer-kereskedelemben. A forgalomtól függő létszám 1965-höz képest 1973-ban 91 sz^áll zalékos indexet mutat. A forgalom ugyanez idő alatt 57 százalékkal volt több, a termelékenységet mutató, egy főre jutó forgalom pedig 71,5 százalékkal nőtt. A kereskedelem munkaerő-helyzetének ilyen alakulását v, s több, ho&*e« ideje fennálló általános és a kereskedelemre jellemző speciálie probléma okozza, amelyhez az utóbbi években uj tényezők is járultak. , A hosszú ideje fennálló problémák közül eeupán néhányat említek: a meglévő bolthálózat elaprózottsága, amely nem teszi lehetővé az üzleteknek egy jelentős részében a korszerű kereskedelmi technika és munkaszervezés alkalmazását; a nehez fizikai munkát csak kismértékben sikerült csökkenteni és az élelraiszerkereekedelemben, éppen a munkaerő-hiány miatt romlás következett be ezen a téren. Egyetlen példát ezzel kapcsolatban: Egy önkiszolgáló áélelmiszer- boltbana pénztáros naponta 8-10 mázsa sulyu árut emel és a pénztárosok szinte kivétel nélkül nők. /Cl Az üzletek szociális ellátottsága, éppen a hálózat t - 25/A-
