1974. június 14. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
399
újítási előirányzatok felhasználását az a körülmény, hogy az állóeszközérték után, az érvényben lévő %-os kulcsok alapján képezhető felujitási alap előirányzata viszonylag igen alacsony összeget tesz ki, ugyanakkor az elvégzendő feladatoknál a forint szükséglet lényegesen magasabb. Ennek következtében a tanácsok rákényszerülnek arra, hogy egy-egy nagyobb felujitási munkákhoz a szükséges előirányzatokat több éven keresztül tartalékolják. Ezek az előirányzatok, mint felhasználatlan összegek jelentkeznek és rontják a teljesítés arányát. Befolyásolta még a felhasználások alakulását az a körülmény is, hogy a vállalatok általában csak a munkák teljes befej«ését követően számláznak, aminek következtében nagyobb összegű kifizetések húzódnak ót a következő évre, annak ellenére, hogy azok mögött már elvégzett munka van. Az ágazat teljesítését erősen befolyásolta a tartalék előirányzatok alakulása is, ugyanis a tartalék költsóghelyeken teljesítés nem szerepelhet. Az előző évhez képest 92 millió Ft-al több előirányzat állt e cimen rendelkezésre, ami részben a gazdálkodás stabilitását szolgáló biztonsági tartalékból, részben pedig a pénzmaradvány tartalékából tevődik Össze. ' 3. Bérgazdálkodás. / A bérgazdálkodásban továbbra is érvényesült az a pozitiv tendencia, hogy a szervek béralapjukat* feladataikhoz iga- , zodóan igyekeztek felhasználni és ezzel az anyagi érdekeltséget fokozták. Az álláshelyek betöltéséhez, a végzett munka elismeréséhez kedvezőbb feltételeket teremtettek. Az elmúlt év során jelentősen nőtt a bérgazdálkodási jogkörrel felruházott szervek, intézmények száma azáltal, hogy 1973. január 1-től kezdődően a 158/1971.M.M. számú utasítás alapján az alsó- és középfokú oktatási intézmények vezetői önálló munkáltatói és bérgazdálkodási jogkört kaptak. 1® _____________________________5*
