1974. május 3. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
85
\ perújításokat, amelyekben az egyik vagy a másik fél a megitélt ösz- szeg felemelését vagy leszállítását kéri. A gyermek anyagi cs erkölcsi fejlődését segíti elő az az uj rendelkezés, hogy bizonyos esetekben az állam előlegezi, átvállalja a tartásdij fizetését. A mulasztó később természetesen köteles az előlegezett összeget az állam javára megtéríteni. Néhány szót még a lakásügyi perekben folytatott Ítélkezésünk tapasztalatairól! Elsősorban az itt tapasztalt spekulációnak, munkanélküli jövedelem szerzésének egyes eseteit kell ölesebben kiemelnem. A legutóbbi években megnőtt az a lehetőség, hogy az ingatlan tulajdonosok a tulajdonukat képező ingatlanukba a bent lakó bérlő eltávozása után beköltözhessenek. AZ uj lakásügyi jogszabály iae vonatkozó rendelkezésének is ez a tendenciája. Ennek a tulajdonosi érdeknek érvényesülését azonban csak a másik jogának sérelme nélkül szabad lehetővé tenni. AZ ilyen tárgyú perekből viszont az a tanulság vonható le, hogy a tulajdonosok egy részét spekulációs cél vezeti. Több perből az derült ki, hogy az alacsony vételáron történt ingatlanvásárlás után az uj tulajdonos mindent hogy elkövet,a bent lakó bérlőtől megszabaduljon és azután a lakottan, tehát ezért olcsón megvásárolt ingatlant már beköltözhető ingatlanként, k lényegesen magasabb árpn értékesíthesse. ► Észlelhető azonban jogtalan anyagi előnyre való törekvés a bérlők oldaláról is. A lakásrendelet kimondja, hogy a lakásbérleti jogviszony megszűnik, ha a bérlő elhagyja a lakást. Az ilyen perek többségében azonban a bérlők a lakás tényleges elhagyása után is az ott lakás látszatát igyekeznek kelteni, holott ténylegesen már az általuk épített családi házba, vagy házasságkötés után és annak folvományaképpen már más lakásba költöztek. Ilon- dánom sem kell, hogy a tulajdonos a legtöbb esetben az állam. > 1/. 1
