1974. május 3. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

25

w

\ 1

A h*JKksnég feJhoJ^tása-JjrájrtLjp«*^kíbaA^jhrnlííkos kérdésként rendszerint, éles vitát a házasságból született gyermek elhelyezése vált ki. Tapasztalható az is, hogy a gyermek elhelyezését rendező birói döntésbe az egyik fél nem tud belenyugodni, azt a törvényben meghatározott idő eltelt*' után újból felveti. Sajnos évről-évre több az un. újraél- helyezési per bíróságainkon. A gyermekelhelyezési és ujra- helyezósi perekben bíróságaink követik a Legfelsőbb Bíróság elvi döntésében foglalt iránymutatást, amely szerint alapvető szempont a gyermek érdekének a vizsgálata. Ezt nem szűkítik le anyagi, gondviselési körülményekre, hanem figyelembe veszik azt is, hogy a gyermek személyiségfejlődése, a szocialista társadalom értékes tagjává nevelése hol biztosított. Azt is figyelembe veszik, hogy a gyermek érzelmi világában mennyiben okozhat törést vagy javulást az el- * helyezés.

✓

A házasságban született gyermekek tartása iránti pereket, amelyek szintén igen nagy számot képviselnek a bírósági statisztikában, a tudományban és a gyakorlatban vitamentes peres ügyeknek szokták tekinteni. A tartási kötelezettség vitán felül állása azonban felszínre hozott olyan

I * v, f

jelenségeket, amelyek szükségessé teszik a vonatkozó jogszabályi rendezés bizonyos módosítását. Az uj jogszabály rendelkezése nyomán a gyermektartási perek eddig tapasztalt szokványossága minden bizonnyal megszűnik. Valószínű az ilyen perek számának csökkenése is. A tervezet szerint ti. nem meghatározott összegben, hanem a tartásra kötelezett havi jövedelmének bizonyos százalékában fogja a biróság meghatározni a tartásdij mértékét.

V.

Amikor a bíróságnak más állami szervekhez, Így elsősorban a tanácsokhoz fűződő kapcsolatai kerülnek szóba, önként adódik, hogy az államigazgatási határozatoknak b4 róság előtti megtámadáséval kapcsolatos perekkel, illetve-íf 3 \ ;fi I- 22 -