1974. május 3. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
117
, alkotással végső fokon mégiscsak lépést tudnak tartani. Ami a rendeletek ha társulásának a vizsgálatát illeti, azt hiszem, hogy ezzel az ágazati bizottságoknak kell foglal- kozniok, tehát az egészségügyi, a kommunális és igy tovább bizottságoknak. Hajdú elvtárs a bizottságot dicsérte, engedjék meg, hogy én itt a jogi és igazgatási bizottság tagjait dicsérjem meg, mert a bizottság az állandó ülésezés állapotában van, a rndelettervezetek előkészítését nem tudnánk megoldani, ha a jogi bizottság minden egyes tagja nem állana fcy helyt. Évente két-három rendelettervezetet is referálnak a bizottság tagjai. Egy randalet hatályosulásának a vizsgálata általában 50-60 ember munkáját veszi igénybe, ha ezt társadalmi munkában kell ellátni, tehát legfeljebb négy-öt évenkint egy-egy kiemelkedő jogszabály vizsgálatával foglalkozhatunk, mig az ágazati bizottság meg tudják vizsgálni a jelentősebb kérdéseket. A másik dolog, amit meg lehet tenni, az, hogy amikor a Tanács vezetése e jr-egy kérdést tárgyal, aickor tájékoztassa a Tanácsot arról, hogy mennyire hatályosultak a rendeletek, Ez rendkívül nagy munka. Berkes elvtárs észrevétele bizonyára jogos. Az apparátusban van még gond a hangvétellel, néha előfordulnak formális » válaszok, különösen a közérdekű bejelentéseknél hozzászoktak ahhoz, hogy stereotip válaszokat adnak. Persze ehhez hozzátartozik az is, hogy különösen a kerületekben sok százezer hatósági ügyben döntenek és a tanácstagi beszámolókon elhangzott bejelentéseknek is a nagy tömegére kell választ adni, úgyhogy ilyen stereotip, verbális válaszokkal elégítik ki a bírálót. Ez persze nem helyes és éppen ezek a jogszabályok, amelyekről ma is szó volt és az állandó ellenőrzés a biztosi4
