1974. március 26. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
51
I ________ \ - 13 I A három kategória egymással szembeállítva önmagában mutatja a kérdés összetettségét és döntési szükségletét. A 200 ezer Ft-os fürdőszoba kialakítás gazdaságtalansága indoklást nem igényel. A felújítási szükségletek meghatározása szempontjából azonban a korszerűsítéseknél követendő politika klalakitája meghatározó jellegű és ez ösz- szefügg a városgazdálkodás egységes koncepció igényével kapcsolatban elmondottakkal. Az uj lakásügyi jogszabályok a lakbérrendezéssel egyidőben lehetővé tették a több évtizedes, sok esetben 20 évre visz- szamenő lakossági korszerűsítések költségeinek az ingatlan- kezelő vállalatokra történő áthárítását. A beérkezett és a vállalatok által jogosnak elbirált bérbeszámítási Igény 1972.december 31.-én 352.9 millió Ft volt. Az 1972. évi lakóházjavítási alapot már 109 millió Ft bérbeszámítás terhelte. iú A lakosság részéről a korszerűsítés iránti igény fokozottabban jelentkezik, mivel a lakossági pénzalapok növekedésével a bérlők lakhatási igénye megnőtt. Pénzeszközeik felhasználásával korszerűsítéseket hajtanak végre, melyek költségét áthárítják az ingatlankezelő vállalatokra. I > Az 1973.junius 30.-ig elbirált és engedélyezett bérbeszámítás fővárosi szinten mintegy 50 millió Ft-tal nőtt. Véleményünk szerint a lakosság által végrehajtott korsze- ( rüsitések az ingatlankezelő szervezet részére kedvezőek, mivel- a kapacitásról a bérlő gondoskodik,- a költségek forint fedezetét önmaga megelőlegezi,- az elvégzett munka minőségét a jelenlegi szervezetnél hatékonyabban ellenőrzi. A korszerűsítések engedélyhez kötöttek, Így elvégzésük nem felesleges pénzfelhasználást eredményez, de felmerül a korszerűsítések időbeni szükségességének kérdése. ' y i |
