1974. március 26. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

51

I ________ \ - 13 ­I A három kategória egymással szembeállítva önmagában mu­tatja a kérdés összetettségét és döntési szükségletét. A 200 ezer Ft-os fürdőszoba kialakítás gazdaságtalansága indoklást nem igényel. A felújítási szükségletek megha­tározása szempontjából azonban a korszerűsítéseknél köve­tendő politika klalakitája meghatározó jellegű és ez ösz- szefügg a városgazdálkodás egységes koncepció igényével kapcsolatban elmondottakkal. Az uj lakásügyi jogszabályok a lakbérrendezéssel egyidőben lehetővé tették a több évtizedes, sok esetben 20 évre visz- szamenő lakossági korszerűsítések költségeinek az ingatlan- kezelő vállalatokra történő áthárítását. A beérkezett és a vállalatok által jogosnak elbirált bérbeszámítási Igény 1972.december 31.-én 352.9 millió Ft volt. Az 1972. évi lakóházjavítási alapot már 109 millió Ft bérbeszámítás terhelte. iú A lakosság részéről a korszerűsítés iránti igény fokozot­tabban jelentkezik, mivel a lakossági pénzalapok növeke­désével a bérlők lakhatási igénye megnőtt. Pénzeszközeik felhasználásával korszerűsítéseket hajtanak végre, melyek költségét áthárítják az ingatlankezelő vállalatokra. I > Az 1973.junius 30.-ig elbirált és engedélyezett bérbeszámítás fővárosi szinten mintegy 50 mil­lió Ft-tal nőtt. Véleményünk szerint a lakosság által végrehajtott korsze- ( rüsitések az ingatlankezelő szervezet részére kedvezőek, mivel- a kapacitásról a bérlő gondoskodik,- a költségek forint fedezetét önmaga megelőle­gezi,- az elvégzett munka minőségét a jelenlegi szervezetnél hatékonyabban ellenőrzi. A korszerűsítések engedélyhez kötöttek, Így elvégzésük nem felesleges pénzfelhasználást eredményez, de felmerül a korszerűsítések időbeni szükségességének kérdése. ' y i |

Next

/
Thumbnails
Contents