1974. január 22. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
44
I } - 28 ) ri tevékenységüket jelentősen korlátozták. Az illetményadó bevétel tervezésénél figyelembe vettük az 1973.évben megvalósult bérrendezés hatását, ami az ipari és ópitőipari ágazatban volt a legjelentősebb, de a többi ágazatban is éreztette hatását. A munkás—bérrendezés a vállalati és szövetkezeti szektorok bérarányait kedvezően változtatta meg, ezért a tervezésnél szaraitasba vettük, hogy a vállalati szférából a szövetkezeti szférába az eddigi munkaerő elvándorlás megszűnik és e- setleg visszavándorlás is jelentkezik. Ez a vállalati szektor magasabb műszaki színvonalára és nagyobb termelékenységére tekintettel, a hatékonyság növelése mellett az illetményadó befizetések emelkedését is eredményezheti. Az C8zközleküténi .járuléknál 11,9 íá-os növekedést terveztünk. ^ Ennél a bevételi forrásnál figyelembe kellett venni, hogy az 1972. év második felétől elkezdődött készlet növekedés lassulási folyamat változatlanul jelentkezik. Ezt n bevételt a korábbi évek átlagánál kisebb felfutással tervezhettük meg. Számolnunk kellett csökkentő tényezőként azzal is, hogy a tanácsi közmű és kommunális vállalatok 1974-től kezdődően | | járulékmentességet kapnak. A városi és községi hozzájárulás bevételek alakulását befolyásoló nyereségnövekedési ütem meghatározásnál a vállalati gazdálkodás eredményessége területén 1973. évben megindult ' kedvező folyamat várható további stabilizálódásából indultunk ki. Ezt a következtetésünket alátámasztja az a körülmény, hogy az egyes ágazatok, de a népgazdaság különböző szektorainak eredményessége, az eredmény mér féjc, a növekedés dinamikája kiegyensúlyozottabbá vált. Általában csökkennek a kiugró eltérések és nyereség ingadozások, Mindezek együttes hatására ennél a bevételi forrásnál az előirányzatot a többéves nyereségnövekedósi átlag figyelembevételével 11,2 íj—ős felfutással terveztük meg. i :M I
