1973. december 10. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
230
hanem a társas érintkezés helyei is. Nem volna szabad kirekeszte- ^ ni belőle a családban elő idős koruakat. Sok pénzt és egyebet igényei, de olyan sok pénzt nem, ha tekintetbe vesszük, mit jelentene az, amit hangsúlyozott Farkasinszky elvtárs is, de az I. kerületből is lehetne példát mondani, hogy sok olyan formát kellene kifejleszteni, amelynek egy részét meg tudja, és meg is akarja x # tériteni az, aki igényesebb. t Sok kérdés megoldhatatlansága tehát rögtön másképpen vetődik fel. Nem ingyenes társadalmi szolgáltatásképpen vetjük fel, hanem valamilyen progresszív alapon, térítéses formában. %■ Ha eeeket a problémákat úgy is megnézzük, hogy meg% oldásukkal tehermentesítenénk a kórházakat, amelyeknek létesítése és fenntartása hallatlanul drága, akkor megint nem bizonyos, hogy hí/% annyiba kerül, mint ahogyan a rubrika kimutatja. Hiszen a drága * ráfordítások megtakaríthatók másutt. A jelentés 21-22. oldalának 3. pontja szerint utasi'k tani kell az elnökhelyettest, hogy terjessze a VB elé a szociálV ^ politikai távlati fejlesztési tervet. Nem olvasom fel egészében ezt a pontot, de ezt alapos helyzetelemzésnek kellene megelőznie. % Van még majdnem két évünk az uj ötéves tervig. Az í uj ötéves tervben valóban látnunk kellene az összes megoldásra váró feladatokat, függetlenül attól, hogy azok mindegyikének a megoldásához még hozzá sem tudunk fogni. De ha nem mérjük fel, ha nem látjuk világcan őket, akkor esetleg egymást keresztező intézkedéseket hozhatunk, mint ahogy gyakran meg is esett, és , igy a ráfordítás pénzben és energiában nem lesz arányos azzal, amit megvalósítunk. Az is tény, hogy a még nem megoldható feladatok nagyjából való körvonalazására is szükség lenne, éppen Budapes^^A I
