1973. december 10. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
117
,r ~ ... n fenntartó óhoz, javításához és karbantartásához, ha az a forgalom elterelésével nem jár. A kezdéssel, burkolatbontással kapcsolatos rendelkezések azonban ezekre a munkákra is vonatkoznak, melyekre a 6.§.-ban foglaltak az irányadók. (4) Azok a sífelvonók, melyeknek beépített, tartósan rögzített szerkezete nincs, ideiglenes jelleggel előre meg nem határozott nyomvonalon üzemelnek, nem minősülnek vasúti létesítménynek. Azok engedély nélkül létesíthetők, üzemeltetésük azonban engedélyhez kötött (5) Tanácsi közutak közül a főutak és a vasút szintbeni kei esztezésére elvi engedélyt kell kérni. Az elvi engedély megszerzése a saját használatú vasút és a helyi körforgalmi vasutak közül csak a földalatti és az elővárosi vasút építése során szükséges. (6) A vasúti alaplétesitmény engedélyezési tervdokumentációjának tartalmaznia kell a melléklétesítmények, tartozékok terveit is. Ha a mellék - létesítmények engedélyezését külön kérik, minden olyan adat közlendő, amely az alap- és melléklétesítmények összhangjának megítéléséhez szükséges. Melléklétesítmények, vasúti tartozékok, vagy műtárgy ak csak akkor engedélyezhetek, ha az alaplétesitmény már megépült, vagy env gedélyezése megtörtént. (7) A vasutak engedélyezési eljárásában és a helyszíni bejáráson a 3.sz. mellékletben megadott szakhatóságok működnek közre. (8) A hatósági előírások betartásáért a tervező felelős, arról nyilatkozni köteles. (9) Építési engedélyt csak az építtető kaphat, ezért fertőzik az építési engedély iránti kérelmet benyújtani és a tervmüve letet - egyetértése igazolásául - láttamozni. Ha az építtető nem azonos az üzemeltetővel, annak egyetértő nyilatkozatát csatolni köteles. A kérelem tartalmazza: b- az előzetes elvi engedélyeket,- az engedélyezési tervet,
