1973. november 17. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
8
\ ' • '- 3 \ Olyan baráti országokkal küzd egysorban, amelyek a békéért, az emberiség boldogulásáért harcolnak, s amelyek élén a világtörténelem első szocialista állama, a testvéri Szovjetunió áll. A szocialista összefogás erejének köszönhető, hogy 100 év annyi viszontagsága után, városunknak ezt az ünnepét a béke és az általános enyhülés légkörében üljük meg, s hogy minden okunk megvan a jövőt illető bizakodásra. Büszkék vagyunk arra, hogy az európai béke és biztonság kialakitásában nemzetünk és városunk is szerepet játszik, hogy e témáról folyó értekezlet-sorozat előkészítésében a szocialista országok egyik fontos kezdeményező lépése "Budapesti Felhívás" néven került be a nemzetközi politikai köztudatba. Városunk lakossága mindig internacionalista szellemben reagál a világ eseményeire, éberen és öntudatosan tiltakozik az imperialista kalandorpol1tika és bármely népet érő igazságtalanságok ellen. Oóleső érzés hivatkoznunk fővárosunk nemzetközi kapcsolatainak kiemelkedő eseményére: az európai fővárosok vezetőinek tavaly őszi budapesti találkozójára, v E-t , amely-az első ilyen összejövetel volt es szerény hozzájárulást jelentett az európai béke és biztonság ügyéhez, a fővárosok i közötti kapcsolatok és együttműködés kiszélesitéséhez. Budapest két világháborút vészelt át. A második világháborúban a fasiszták a várost lerombolták, kirabolták. Mérhetetlen szenvedést és hatalmas kárt okoztak. Budapest a saját tapasztalatából is tudja, mit jelent a háborús pusztítás és milyen nagy kincs a béke. Súlyos gondoktól terhelt örökséget kaptunk a múlttól. De a város elmúlt száz évéből 28 év már a miénk. A felszabadult Magyarország fővárosában negyedszázada a mi kezünk épít. Ha összehasonlítjuk a második világháború előtti Budapestet a maival, ki kell mondanunk, hogy a feudál- kapitalista Magyarország 72 év alatt nem tett annyit az ember javára, mint amennyit a felszabadult nép elvégzett e 28 esztendő során. JS s JJ , ►
