1973. november 17. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
6
\ * • ► Tisztelt Ünnepi Tanácsülés! r Kedves Elvtársnők és Elvtársak! Kedves Vendégeink! Az 1872 évi decemberi törvény alapján Pest, Buda szabad királyi városok és Óbuda mezőváros egyesítésével megszületett Budapest, amelynek Törvényhatósági Bizottsága működését - ma 100 éve - 1873, november 17-én kezdte meg. A városegyesítés gazdasági és történelmi feltételei azonban már korábban kialakultak és a magyar közvéleményben a három város már régóta egyet jelentett. Pest a multszázad eleje óta a polgárosodó ország gazdasági központja, a nemzet legjobb erőinek gyülekezőhelye, a haladó és függetlenségi mozgalmak legfőbb küzdőtere volt. Kossuth kormánya ezért mondta ki már 1849* tavaszán a városegyesítés szükségességét. A Habsburg elnyomó politika azonban még csaknem negyedszázadon át útját állta az egyesülésnek. Nem akarta, hogy Bécs ellenében a rebellis Pesten a monarchia uj központja alakulhasson ki. Az 1873. évi városegyesités tehát régi nemzeti óhaj beteljesülése volt és egyúttal győzelmi állomás függetlenségi harcainkban. A városegyesités nyitotta meg annak lehetőségét, hogy a 100 évvel ezelőtti elmaradott országban egy alig > 300 ezer lakosú, javarészt földszintes épületből álló, ^aX&g 'kozmüvesitett településből a szocializmust építő Magyarország 2 milliós, európai szinvonalu modern nagyvárosa jöhessen létre. Hozzájárult, hogy a gyáriparral együtt kialakuljon az a szervezett munkásság, amelynek a továbbiak során az egész nemzet léte és jövője szempontjából sorsdöntő szerep jutott. De a városegyesités elősegitette a legkülönfélébb országos hatósugarú szellemi műhelyek kialakulását is, amelyek népünk felemelkedéséhez nélkülözhetetlen scgitséget nyújtottak. “*"* " ' — " ————_ .. , i
