1973. november 17. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
13
\ ' ' Gyakorlatilag teljes lett a foglalkoztatottság és demokratizáló- dott oktatási és egészségügyi rendszerünk, de az ezekből eredő jó néhány kötelezettségünk teljesítésével -sok -eüe-t-kon— adósak maradtunk. A lakásépítés és karbantartás, a kózlekedés- és közműfejlesztés, a művelődésügyi és az egészségügyi intézi mények bővítése,-a dolgozó nők- -hely ze L éT~~1< önny irgrt-i—fo-iva t o t-t ■a7nl g/il fntírftlt nem tartottak lépést a gyorsan növekvő igényekkel. A relativ lemaradás pótlását tovább nehezítették az 1956-os ellenforradalom rombolásai, a fővárost ért súlyos politikai, szellemi és anyagi kórok. ti a.) A* Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megalakulása, az ellenforradalom leverése, majd a Magyar Szocialista Munkáspárt VII. Kongresszusa uj szakaszt nyitott nemcsak i az ország, hanem Budapest fejlődésében is! Pártunk és Kormányunk a lakosság által támogatott politikai célkitűzésekkel, átfogó távlati tervekkel, a feladatok nagyságának megfelelő erkölcsi és anyagi támogatással elősegítette, hogy mind külső képében, mind pedig az életkörüli mények javulásában Budapest egyre méltóbban töltse be a szocializmust épitő ország fővárosának szerepét. Ennek azért van különös jelentősége, mert minden főváros rangja, szerepe szerint némiképp jelképe, reprezentánsa az országnak . Fokozottan áll ez a mi városunkra, amelynek * viszonylagos súlya egészen sajátságos. Itt él Magyarország lakosságának az ötödé, és itt dolgozik majdnem a negyede. A főváros ipara adja az ország ipari termelésének a harmadát, s hozza létre a nemzeti jövedelem negyedét. Itt koncentrálódik a tudományos kutatóintézetek 90 %-a. A budapesti egyetemekről és főiskolákról keiül ki évente az ország uj diplomásainak . mintegy föle. Tehát fővárosunk fontos szerepet tölt be az ország politikai, gazdasági és szellemi életében. ^ ___________________________________________- 8 -
