1973. március 8. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
120
^ « * Az áruellátás mellett legalább olyan lényeges kérdés a vásárlási lehetőségek helyzete, a kiskereskedelmi üzlethálózat fejlettsége, kulturáltsága. Ezen a területen azonban az eredmények jóval szerényebbek, mint az áruforgalom és áruellátás területén, annak ellenére, hogy mind a tanács, mind más szervek részről jelentős erőfeszítések történtek az üzlethálózat fejlesztésére. 1972. III. negyedévének végén a fővárosban 6715 bolt és 3187 vendéglátóhely, összesen 9902 kiskereskedelmi egység működött. A két évvel korábbi állapothoz képest nőtt a szövetkezeti boltok száma /kb. 30-cal/, és az állami vendéglátóhelyek száma /csaknem 150-nel/. Az uj egységek között több modern ABC áruház, illetve korszerű önkiszolgáló étterem létesült. Folyamatban van a közellátás fontos bázisait képező csarnokok és piacok rekonstrukciója is. Ezek az eredmények azonban korántsem kielégitőek, mert ez a hálózati nlapterület mintegy évi átlagos 1-2 &-os növekedését jelenti csak /ugyanis a főváros egyes területeinek szanálása, illetve rekonstrukciója miatt több üzletet egyelőre meg kellett szüntetni/. A IV. ötéves terv előirányzatát, mely szerint az áruforgalom minden 1 ?j-os növekedését az alapterület 0,5 !Ó-os bővülésének kell követnie, az eddig eltelt 2 év alatt teh't még nem sikerült elírni. Különöcen a lakásépitkezesekhez kapcsolódó kereskedelmi beruházások terén mutatkozik lemaradás. A kelenföldi lakótelepen pl. a terv szerint ütemezett üzlet- hálózatnak csak mintegy fele készült el. Óbudán a lakásépítési program 64 c,o-os teljesítése mellett a kereskedelmi létesítmények 14 íS-ának műszaki átadására került sor. tik A Belkereskedelmi Minisztérium egyik legutóbbi vizsgálata jogosan állnoitotta mer., hogy az utóbbi években a fővárosi üzletek i Aló M m- 20 -
