1973. január 30. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
270
A másik megjegyzésem: a jelek afelé mutatnak tisztelt tanács, hogy helyes lenne legalább Dudapostcn, de nem tudóin, hogy nem országosan ia, rátérni a kettős Lakásár tervezésre. Ez alatt azt értem, hogy nem lenre holyos a továbbiakban egy számmal ábrázolni a lakásbokoriilési költségeket. Az előterjesztés azt tartalmazza, hogy a tervhoz képest 30 százalékkal nő a lakásár. Ha a részletekben nézzük a dolgot, ugyancsak a szükséglet alapján, akkor azt tapasztaljuk, hogy maga a netté lakásár csak 15 százalékkal emelkedik, de a többi költségok között az úgynevezett egyéb kiadás, amely nőin lebecsülendő, 24.000 forintot terveztünk egy lakásra, most 46.000, itt tohát 90 százalékos áremolko- dés mutatkozik. A járulékos beruházásoknál 53 százalékos. *,„■ Mindez afelé mutat, hogy tulajdonképpen nem maga a lakás ára az, amely nominálisan emelkedik, hanom a lakása ' hoz járó egyéb kiadások. Ezért azt hiszoin, hogy a tisztánlátás érdekében holyos lenne megkockáztatni, hogy a kövotkezőkben kettős •V rn M M árra torvezzünk és mutassuk ki magának a lakásnak az árát és a lakáshoz járó egyéb költségeket is. A harmadik ilyon elvi téma, amely már az ötödik ötéves tervre vonatkozik, a következő. Nekem az az érzésem, hogy az ötödik ötéves tervro vonatkozóan mog kollone kockáztatni azt a javaslatot, hogy Budapesten az ipari, szanálásra külön rovatot nyissunk. Ez a bizonyos egyéb költség a lakásépítésnél, ami a 24.000 lielyott, a tervezett helyett 46.000, azt hiszem, nem utolsó • sorban annak köszönhető, hogy az ipari szanálás drága, de mégis mog koll csinálni, mert mind több raktárba, ócska gyárépületbe ütközünk bele a lakásépítés előkészítése során. Ezcri azt iiiszem, Zrio h | te 48 —
