1973. január 30. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
16
\'- 6 ■# a lakások átlagos alapterületét az országosan előirányzott 53 m2 helyett, 52 m2-ben határoztuk meg, figyelembevéve a szobabérlők és az öregek háza, továbbá garzon lakásépitósi programot is; a magas épületekben kivitelezni tervezett lakások számát 7500-ról 4000-re csökkentjük; a kapcsolódó beruházásoknál - az óvodát kivéve - az országos norma- tivákra álltunk vissza; gyorsítjuk, egyszerűsítjük és tovább javitjuk a terület előkészítő és tervszolgáltatő munkát. A felsorolt intézkedésekkel a költségek lakásonként - további 16-20 ezer forinttal való növekedése volt elkerülhető. Ennek ellenére a lakások átlagköltsége a központilag számítottnál várhatóan mintegy 30 %-kal nagyobb lesz. *, A költségtényezők alakulása és következményei Az ötéves tervidőszak első évelnek tapasztalatai alapján megállapítottuk, hogy a tényleges bruttó költségek a felsorolt intézkedések ellenére is már túlhaladták az • egy lakásra jutó - központilag számított 345 ezer Ft - átlagköltséget. A költségadatok és tendenciák elemzése és az EVM-mel közösen végzett számítások szerint /1971. évi tényköltség, 1972-re ó %, a további évekre 3-3 %-os növekedést véve alapul/ a lakásépítési bruttó költség a tervidőszak alatt'vábhatőan 440 ezer Ft. Ezen belül lakásonként 40 ezer Ft-ot igényelnek a lakótelepekkel ( kapcsolatos távfűtés (hőbáidssal és geri nevezet ékkel együtt), az ipari szanálás és az V. ötéves tervidőszakra való átmenet többletköltségei, amelyek együttesen mintegy 1.9 milliárd Ft-ot jelentenek. (Tény, hogy a hőbázisokba beépülő nagyteljesítményű kazánok nemcsak a IV. ötéves, hanem már az V. ötéves tervidőszakban létesülő lakások jelentős részének a fűtését biztosítják). Ezeket a költségeket ugyanis a központi számításoknál a lakáscélcsoport előirányzatának kere- t tében nem, vagy nem kellő mértékben vették figyelembe. Tételes kimunkálásokkal közelitettük meg a reálisan fedezhető IV. ötéves tanácsi lakásszámot. AC I
