1972. december 19. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
267
\ 13. szabad igy mondanom, tudománya, a maga kutató tevékenységében, az emberi megismerés folyamatában, az alkotó tevékenység kibontakoztatásával ujabb ismeretekkel gazdagítja az emberiséget, a tudomány helye és szerepe igy különösen termelési-gazdasági vonatkozásban már-már uj termelőerőként jelentkezvén, ugyancsak egzakt, körülhatárolt szerepet élvez. 4$ogy a művész'4 a művészi tükrözéssel, a művészi alkotó tevékenység széleskörű kibontakoztatásával, a szocializmus körülményei között az esztétikai élmény-igényét, de a kulturált szórakozás igényét is, az emberek érzelmi életét gazdagító jellegével a művészet is egyértelműen rangos része a művelődéspolitikának, az megint csak nem lehet vitás. És ha a művelődésügyön belül e három faktor felvázoláf sa mellett negyedikkéntjnem sorrendben, de a közművelődést úgy tesszük szóvá, hogy mintegy azok komplexitása jegyében a közmüve» lődést egyetemesnek lehet mAnősitenünk, mert az ember egészére, ' eV személyiségformálására, szemléletének alakítására, világnézetére, magatartására és erkölcsére egyaránt alakitóan vállalhat szerepet és játszhat szerepet, akkor azt hiszem, hogy a közművelődésnek hellyel-közzel és helyenként megkérdőjelezett társadalmi funkciója ellenére nagyon egyértelműen és határozottan, de nem annyira szavakban, mint inkább a közművelődési tevékenység k eredményességének és ex hatékonyságának megnövelésével kell választ adnunk, bizonyítandó, hogv a szocialista társadalom nemcsak nem nélkülözheti, hanem egyértelműen igényli is a lakosság körében kibontakozaz tatható, ismeretgvarapitást is elősegítő,aktiv kulturacsinálást is elősegítő aktiv művészeti öntevékeny tevékenységben is részt vállalói és ilyenformában a személyiséget,az erkölcsöt, a szocialista 2X ' qF . - ■ _ -■ ___ I %
