1972. június 20. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

256

rendszer bevezetésére. Ismeretes, hogy milyen eredményeket értünk el ezen a területen. Jelenleg a fővárosi bolti élelmiszerfk

forgalomnak több, mint a felét korszerű kiszolgálási formában bonyolítják le. Az iparcikk kereskedelemben és a vendéglátásban a kiszolgálás korszerűsítése tekintetében le vegyünk maradva, mert itt később indultunk. Bár az utóbbi időben tapasztalunk bizonyos kezdeményezéseket, de ezeket m^g nem tartjuk kielégítőnek.

Még röviden szólni kívánok a kereskedelem fejlődését akadályozó tényezőkről. A kereskedelem évről-évre dinamikusan növekvő áruforgalmát létszámának alig növekvő, egyes ágazatokban stagnáló, vagy éppen csökkenő alakulása mellett bonyolítja.

A Budapesten rendelkezésre álló szűkös munkaerő-forrás a kereskedelem számára - a más ágazatokkal szemben fennálló kedvezőtlenebb munkafeltételei miatt - alig teszi lehetővé létszámának fejlesztését. A budapesti kiskereskedelemben és a venééglátás- v bán loo ezer fő dolgozik, és a bejelentett létszámhiány kb.

5»ooo fő.

A kereskedelmi dolgozók munka-le terheltsége igen ma- , gas. Egy dolgozó az élelmiszerkereskedelemben átlag 65.000,

a/ vendéglátásban 15*ooo, az iparcikk kereskedelemben átlag 96.000 Ft forgalmat bonyolít le havonta. Ennek a teljesítése, különösen az élelmiszerkereskedelemben, csak igen nagy fizikai munka mellett lehetséges. A felmérések igazolják, hogy egy dolgozó az élelmiszerkereskedelemben havonta átlag 85 / q sulyu árut ad el, és ennek során ezt a súlyt többször is kell mozgatnia. A nehéz fizikai munka mellett gátolják a létszám fejlesztését a rossz munkakörülmények: a gépesítés alacsony foka, az egészség\ - 45 -