1972. június 20. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

250

sok elterjesztéséről, illetőleg fejlesztéséről*

Ugyancsak nagyobb mértékben figyelembe kell venni a

4

fővárosnak ezt a sajátságát az üzletek nyitvatartási rendjében - és lehetne még sorolni, hogy milyen jelentős, milyen fontos tényezőket kell a kereskedelemnek és a szolgáltató ipasnak ebben a kérdésben figyelembe venni.

Másik, nagyon lényeges sajátossága a fővárosnak, hogy nagyon differenciált lakóinak társadalmi és jövedelmi helyzete.

A legnagyobb arányt - a foglalkoztatottaknak több mint 60 %-át - a munkások képviselik, de igen jelentős az alkalmazottak és az értelmiségiek száma is. Emiatt is igen nagy szóródás van az egy családtagra jutó jövedelem tekintetében is. A kereskedelemnek az átlagos fogyasztók mellett egyaránt ki kell elégítenie a ki- sebb keresetűeknek jó minőségű, olcsóbb cikkek iránti igényeit, de ezzel egyidőben a magasabb jövedelműek igényeit is.

V

Harmadik sajátsága a fővárosnak a kor szerinti összetétel, az, hogy igen magas a munkaképes koron túliak aránya.

Ez a kategória 196o-ben még csak 18.8 % volt, 1971-ben azonban már 23*6 %-ra növekedett*. Igen magas tehát a főváros társadalmában az eltartottak aránya,és a kereskedelemnek, valamint a szolgáltató iparnak természetesen erre is tekintettel kell lenni.

1 Negyedik sajátsága Budapestnek a települések szétV* szórtsága. Közismert, hogy a főváros óriási területen fekszik

és a település eléggé szétszórt. Az átlagos 3.7oo fős népsűrűség mellett olyan kerületünk is van, mint pl. a VII.kerület,

2

ahol egy kmm-re 55 ezer fő jut, de olyan kerületünk is mint pl.

I 1(0

► - 36 -