1972. június 20. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

164

1 korlatilag nem alkalmazzák. A hatósági korlátok között érvényesülő árfor­ma is elvesztette árpolitikai szerepét, a megengedett limithatár a cikkek többségénél elérte a felső szintet. Az ipar és a nagykereskedelem az árak­nak felfelé való eltérítését szinte teljes egészében kihasználja, ennek következtében a kiskereskedelem ezeknél a cikkeknél csak követi az ipar £ és nagykereskedelem áremelését, az irányárrést érvényesíti. így ez az árforma mint II. /maximált/ működik. A IV. /szabad/ árformánál viszont a kereskedelem a keresleti és kínálati viszonyok elemzésével alakítja ár­rését, illetve árait. A kereskedelmi vállalatok árpolitikai munkájára az alábbi megálla­pítások tehetők:- Az árreform bevezetésének kezdeti nehézségei, hiányosságai után a vállalatok egyre jobban törekednek az árstabilitásra, az olcsó és közép- árfekvésü cikkek tartására, árusítására, üzletpolitikájukban is 8 szolid árpolitikát tűzik ki célul, eredményeiket elsősorban a forgalom növelésé­vel tervezik elérni és nem az ársk emelésével. Törekednek a viszonylagos árstabilitásra, melynek fő alapelve, hogy a kiskereskedelem saját elha­tározásából az árakat ott sem emeli, ahol erre módja lenne, csak az ipar és a nagykereskedelem döntései nyomán jelenti© ző árváltozások hatását ér­vényesíti a fogyasztói árakban. Az árcsökkentések mértékét a kiskereske­delemben a kockázati alap nagysága erősen befolyásolja, nagyobb arányú ármérséklést csak eredményük terhére tudnának végrehajtani a vállalatok.- Az ipar kinálati árait a nagykereskedelem, a nagykereskedelmét a kiskereskedelem a legtöbb esetben áralku nélkül elfogadja. Erre kényszerí­ti egyes cikkeknél az áruhiány, illetve az ipar monopol helyzete, de le­hetőséget nyújt erre az erős kereslet is, mivel az áru magasabb áron is eladható. Az elkövetkezendő időben szükséges, hogy a vállalatok a terme­v. lökkel folytatott áralku során határozottabban álljanak ellen az áreme­lési törekvéseknek.- A nagykereskedelmi vállalatok árpolitikájában határozottan ész­lelhető az árrésszint emelése. Egyes nagykereskedelmi vállalatoknál a termelői áremelkedést meghaladó mértékű növelés is jelentkezett, árcsök­kentéseket azonban csak készletapasztás céljából vagy hatósági árintéz­kedésekre alkalmaztak.- A kiskereskedelmi vállalatok közvetlen - az ipartól, termelőtől történő - beszerzéseiket növelik. A közvetlen beszerzés előnyeit azonban a vállalatok megtartják, ritkán viszik át a fogyasztói árakra.- A vállalatoknak ezután is megkülönböztetett figyelmet kell fordí­tani az áruösszetétel alakulására, a drágább áruk mellett megfelelő meny- nyiségü olcsóbb árfekvésű áru tartására, az eredmények tovább fejleszté­sére. * -A felügyeleti szervek feladata a vállalatok üzletpolitikai elkép­zeléseinek, ezen belül árpolitikájuknak segítése, állandó és folyamatos felülvizsgálata.illetve kritikai értékelése. /6C9' M a 9 __________________________________________________ F —

Next

/
Thumbnails
Contents