1972. június 20. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
164
1 korlatilag nem alkalmazzák. A hatósági korlátok között érvényesülő árforma is elvesztette árpolitikai szerepét, a megengedett limithatár a cikkek többségénél elérte a felső szintet. Az ipar és a nagykereskedelem az áraknak felfelé való eltérítését szinte teljes egészében kihasználja, ennek következtében a kiskereskedelem ezeknél a cikkeknél csak követi az ipar £ és nagykereskedelem áremelését, az irányárrést érvényesíti. így ez az árforma mint II. /maximált/ működik. A IV. /szabad/ árformánál viszont a kereskedelem a keresleti és kínálati viszonyok elemzésével alakítja árrését, illetve árait. A kereskedelmi vállalatok árpolitikai munkájára az alábbi megállapítások tehetők:- Az árreform bevezetésének kezdeti nehézségei, hiányosságai után a vállalatok egyre jobban törekednek az árstabilitásra, az olcsó és közép- árfekvésü cikkek tartására, árusítására, üzletpolitikájukban is 8 szolid árpolitikát tűzik ki célul, eredményeiket elsősorban a forgalom növelésével tervezik elérni és nem az ársk emelésével. Törekednek a viszonylagos árstabilitásra, melynek fő alapelve, hogy a kiskereskedelem saját elhatározásából az árakat ott sem emeli, ahol erre módja lenne, csak az ipar és a nagykereskedelem döntései nyomán jelenti© ző árváltozások hatását érvényesíti a fogyasztói árakban. Az árcsökkentések mértékét a kiskereskedelemben a kockázati alap nagysága erősen befolyásolja, nagyobb arányú ármérséklést csak eredményük terhére tudnának végrehajtani a vállalatok.- Az ipar kinálati árait a nagykereskedelem, a nagykereskedelmét a kiskereskedelem a legtöbb esetben áralku nélkül elfogadja. Erre kényszeríti egyes cikkeknél az áruhiány, illetve az ipar monopol helyzete, de lehetőséget nyújt erre az erős kereslet is, mivel az áru magasabb áron is eladható. Az elkövetkezendő időben szükséges, hogy a vállalatok a termev. lökkel folytatott áralku során határozottabban álljanak ellen az áremelési törekvéseknek.- A nagykereskedelmi vállalatok árpolitikájában határozottan észlelhető az árrésszint emelése. Egyes nagykereskedelmi vállalatoknál a termelői áremelkedést meghaladó mértékű növelés is jelentkezett, árcsökkentéseket azonban csak készletapasztás céljából vagy hatósági árintézkedésekre alkalmaztak.- A kiskereskedelmi vállalatok közvetlen - az ipartól, termelőtől történő - beszerzéseiket növelik. A közvetlen beszerzés előnyeit azonban a vállalatok megtartják, ritkán viszik át a fogyasztói árakra.- A vállalatoknak ezután is megkülönböztetett figyelmet kell fordítani az áruösszetétel alakulására, a drágább áruk mellett megfelelő meny- nyiségü olcsóbb árfekvésű áru tartására, az eredmények tovább fejlesztésére. * -A felügyeleti szervek feladata a vállalatok üzletpolitikai elképzeléseinek, ezen belül árpolitikájuknak segítése, állandó és folyamatos felülvizsgálata.illetve kritikai értékelése. /6C9' M a 9 __________________________________________________ F —
