1972. március 28. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
172
\ 113.492 volt. Az adatok arra utalnak, hogy nagyon sok tennivaló van még az állampolgári fegyelemre, a törvények tiszteletére, a kötelezettségek teljesítésére való nevelés terén. Ezt követően rátér a legsúlyosabb törvénysértések és a bűnözés helyzetét tükröző adatok ismertetésére. Megállapítja, hogy az országos bűnözés tükrében vizsgálva a főváres bűnözési helyzetét - figyelembe véve világvárosi jellegét is - különösebb aggedalom- ra nincs ok. A statisztikai adatokból kimutathatóan a bűnözés lé- nyegében évek óta stagnál. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a bűncselekmények 1/3-át még mindig Budapesten követik el, holott az ország lakosságának csupán 1/5-e lakik a fővárosban. Kedvező jelenség, hogy az ismertté vált közvádas bűncselekmények számaránya a fővárosban 3*8 %-kal csökkent. Utal arra, hogy a következő években a büntető jogszabályok módosítása következtében a bűncselekmények számának növekedésével számolhatunk, ugyanis a Büntetőtörványkönyv novellája több olyan magatartást bűntetté, illetőleg vétséggé minősített, amelyek korábban enyhébb elbírálás alá estek, szabálysértések voltak. Kedvezőtlen jelenség, hogy anig az elmúlt évben a bűncselekmények száma csökkent, addig a bűnelkövetők száma az 1970.évihez képest mintegy 10 %-kal emelkedett. Ebben jelentős szerepe van az un. csoportos elkövetésnek, amely egyre lnkábk a uünözés jellemzőjévé válik. A bűnözés szerkezeti összetételében nincs lényeges változás. Budapesten a vagyon elleni bűncselekményekből adódott az ismertté vált bűncselekmények többsége az elmúlt években is. A vagyon elleni bűncselekményeken belül némileg csökkent a társadalmi tulajdont károsító cselekmények száma ós aránya. Ez a csökkenés azonban kisfoku, lényeges javulásra következtetni ebből még nem lehet. Az Ügyészség tapasztalatai szerint nem csökkent a nagyobb kárt okozó belső visszaélések száma, csupán az alkalmi elkövetések miatti eljárások száma esett vissza. E bűncselekmények elkövetését sok esetben az ellenőrzés hiánya vagy nem megfelelő volta tette lehetővé. A* előző évihez képest a népgazdaság elleni bűncselekmények száma növekedett. Árdrágítás miatt a vádemelések száma emelkedett, azonban feltehető, hogy sok esetben még mindig nem vonták az elkövetőt felelősségre. Ez a vásárlók megkárosítása miatt indult eljárások számát illetően is megállapítható. i * jfl M 1- 9 -
