1972. február 8. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
244
Magasabb háza alig volt, kétszáz olyan épület volt, amely 3-4 emeletes, közmüvei igen szerények voltak, utjai, közlekedése elmaradott, közintézményei kialakulatlanok. Hiteles dokumentumokból tudjuk, hogy például a Lipótvárosban a mai wiarkó utcán túl csak egyes elszórt házak és néhány malom álltak. A Teréz- és Ei-zsébet város beépiGett része jr cevégződött a Nagykörút tájén, a Jozsefvérosnak és a Ferencvárosnak csupán a belső részei voltak sűrűbben beépítve, a külső utcákon gyéren álltak az apró földszintes házikók. Sok utcában alig volt egy-két ház. Budán a Vár, a Víziváros és a Tabán, részben pedig a Krisztinaváros volt beépítve. A Várhegyen túl a Vérmező belső szélén húzódott egy sor ház, de a Vérmezőn túl alig voltak hézak. A Városmajor utca és a Retek utca jelölték a véros határát. A nem egészen héromszázezer lakosú Budapest száz év alatt kétmilliós világváros lett. E széz év történetét, jelentős eseményeit fogjuk jobban megismerni a centenériu- mi megemlékezések sorén. A nagyvonalú kezdeti fejlődést visszavetette az ellen- forradalmi korszak, de mindig voltak haladó erŐK, amelyek a város fejlődését szolgálták. A száz év legsötétebb ) periódusában, a német megszállás és a fasiszta terror időszakában a budapestiek legjobbjai fegyverrel is védelmezték a főváros és lakói becsületét. Névtelen hősök és ma is köztünk élő kiváló hazafiak, kommunisták ég velük szövetséges öntudatos emberek harcoltak az elnyomás ellen, a szabadságért, A felszabadult, de rombaaöntött Budapest lakossága tömegesen vállalta az újjáépítés és az uj élet ÜiAM. ÍOH| feladatunkba. Bizonyosak vagyunk abban, hogy a szociajnw < MM F - 76 2*%
