1972. február 8. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
212
f [ - 49/b ha valaki megnézné, hogy a 15-as villamos sok esetben húsz percenkint közlekedik, de nem ritkc, hogy harminc percenkint. Természetszerűleg ilyenkor nemcsak a X. kerületi tanácsot, hanem az általam emlitett töcbi tanácsot is okkal vagy ok nélkül, de rendszerint le- és felmenő \ ágbeli rokonaikkal együtt emlegetik az ott várakozó dolgozók. mindezt nem azért mondottam el, hogy egy kiváns^glistH adjak itt elő a t. Tanécs vezetőségének, hanem szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy ha nem is az idén, de az elkövetkező években, amikor tervezünk, jó lenne ezeket a kérdéseket figyelembe venni, olyan helyre feljegyezni, ahol mindig szem előtt vannak és amikor egy tervjavaslat, egy költségvetés készül, akkor az ilyen súlyos problémákat, amelyek több keiületetet is érintenek, a költségvetésbe illetve a tervbe javasolnánk bevenni. A 33. oldalon az egy főre jutó termelési, teljesítményi I b pH és 49 áruforgalmi értékről van szó. Ami figyelmünket felkeltette, az az, hogy a legkedvezőbb az arány a szolgáltató és az építőipari ágazatban és a legkedvezőtlenebbnek van feltüntetve ez az arány az ipari ágazatban. Ennél a megállapitésnál valahogy ellentmondást latunk, mert az előterjesztésben van egy olyan megállapítás, hogy a szolgáltató és az építőipari tevékenységeknél baj van. Véleményünk, hogy inkább az utóbbinál van a kevesebb lehetőség, mint az ipari ágazatban, mivel ezen a területen szerintünk nagyobb lehetőségek vannak a t rmelékenység növelésére. T. Tanácsi Érzésünk az, hogy az 1972. évi terv és költségvetés szoros és feszes, egyes esetekben a mérce szerintünk egyik-másik helyen magas, m*s esetben kissé , ______________________ $ ~1
