1971. október 29. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

518

M

2*/ Az igények csökkenésének és a különböző lakásellátási fonnák szerinti összetételének változását eredményező okok elsősorban a központi és a helyi uj jogszabályok rendelkezéseire vezethetők vissza:

0

a./ Az egy főre jutó havi átlagjövedelem nagyságától függően a? igénylők különböző lakásellátási formákra jogosultak;

1.500 Ft-ig tanácsi bérlakásra, 1.501 Ft-tól 2.500 Ft-ig tanácsi értékesitésü lakásra, ezt meghaladó átlagjövedelem esetén pedig társasház xagy egyéb lakásra tarthatnak igényt.

b./ A magasabb jövedelemmel, Jelentősebb vagyonnal rendelkezők közül sokan nem újították meg korábbi lakásigénylésüket, mert az uj szabályozás szerint csak társasház lakást kaphatnak, amelynek ára és fizetési feltételei következtében . lakásproblémájuk megoldásának inkább más módját választják.

*

c./ Lényegesen csökkentette az igények számát a lakáshasználatbavételi dij / újonnan felépülő lakásnál épitési hozzájárulás/ befizetése, tehát az ingyenes lakásjuttatás megszüntetése: az anyagi tehervállalással jóval átgondoltabb, megalapozottabb lett minden megujitott lakáskérelem.

d./ Az igény benyújtásának helyére vonatkozóan a tanácsrendelet kizárólagos illetékességét állapított meg. Megszüntette ezzel az un. "kéttősigényiést" lehetőségét, a ré-. gebbi nyilvántartás ebből eredő pontatlanságát kiszűrve.

fii.

e./Az igények számának csökkentését vonta maga után a tanács- rendeletnek az a szabálya, amely meghatározta az igénylést kizáró okokat. Eddig ugyanis a lakásügyi hatóságoknak nem volt joga ahhoz, hogy igényt visszautasítson, vagy a nyilvántartásbavételt megtagadja.

wüf »

3./ A megujitott igények gépi adatfeldolgozása befejeződött. A , •,

feldolgozást az Épitésgazdasági és Szervezési Intézet végezte.

'/' ' *

•/ •

J| ! i iái;