1971. július 13-14. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
67
P A szinházak a beszámolási időszakban 5.029 színházi és szabadtéri előadást tartottak 2.322 ezer fő látogatóval. Befejeződött a Vidám Szinpad rekonstrukciója. A szinházak kultúrpolitikai feladattervüket teljesítették és gazdaságos működésűk eredményeként valamennyi szinház terv, illetve tervtulteljesitést ért el. »* Igazgatási ágazat 212,8 millió Ft módosított előirányzatából kereken 203 millió Ft került felhasználásra, vagyis 95,4 %. Az ágazaton belül szervezeti változást és feladat bővülést jelentett a kereskedelmi felügyelőségek, a kisipari és egyéb szövetkezetek állami felügyeletével kapcsolatos feladatoknak a fővároshoz történő átszervezése. Az igazgatási ágazat elmúlt évi gazdálkodására az eddig elért szint megtartására irányuló törekvés volt a jellemző. Ezt általában sikerült is elérni, mivel az igazgatási ágazat kiadási előirányzatának a pénzmaradvány terhére történő emelése lehetővé tette a tanácsi hivatalok irodahelyiségeinek további korszerűsítését és irodagépekkel való folyamatos ellátását. Mindezen körülmények együttesen tovább javították a dolgozók munkakörülményeit. Felújítási alap felhasználása. A főváros költségvetési intézményei részére 1970. évre eredetileg 160,9 millió Ft felújítási alap került megállapításra. Ez az összeg az év folyamán az előző évi felújítási előirányzat maradványokkal, a Fővárosi Tanács VB által a pénzmaradvány terhére engedélyezett kiegészítéssel és az uj feladatokra a Pénzügyminisztérium által esetenként engedélyezett pótelőirányzatok miatt kereken 301 millió Ft-ra módosult. A pénzügyi teljesítés 230,6 millió Ft, a módosított előirányzat 76,6 %-a /1969-ben 72 % volt/, a műszaki teljesítés azonban ennél jóval I magasabb. A felújítási munkák kivitelezésében változatlanul probléma a vállalati kapacitás hiány és ennek tudható be, hogy számos esetben, különösen a nagyobb, összetett munkáknál a befejezés a tervezettel szemben lényegesen elhúzódik. * a Létszám- és bérgazdálkodás A gazdasági reformmal bevezetett uj bérgazdálkodási rendszert a költségvetési szervek már megismerték és a gyakorlatban jól is alkalmazzák. A bérgazdálkodás uj elveinek gyakorlati alkalmazásával járó eredmények mellett azonban változatlanul problémát jelentett a viszonylag alacsony bértételü álláshelyek betöltése, főleg az egészségügyi ágazatban és az oktatás területén. Az előző esetben a középkéderi és kisegitö, utóbbinál a technikai személyzet esetében. Ennek volt a következménye egyébként el -59 -
