1971. július 13-14. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

646

t

Befogsőó nálunk a Duna. Különböző tokszikus anyagokkal van terhelve es axi ezt ilyen anyagokkal megoeszi, terheli, es vizét károsítja, megbírságoljál:, és ez helyes is!

Elöbb-utóbb eljutunk oda, hogy az oxozott biológiai kárt meg kell téríteni. Például a hal-pusztulást stb. Mert hogy 1000-2000 forintot fizettetnek, az enm egy komoty dolog, hiszen

!

a mellény zsebükből dobjál: ki. De a keménykezü bírságolás meghozza az eredményt. Ilyen volt például a Csepel Vasmű milliós bírságolása, amely több izoen előfordult, és meg is szüntette a káros Defoiyást.

Kérdezem: Mi, mint főváros, miért déritjük szennyvizeinknek osak 5 %-át teljes-értéküen, biológiailag? Tehát ezek szerint mi vagyunk a legnagyobb kihágási faktor? Beleeresztjük a Dunába a szennyvizek 95 %-ét, megfelelő derítés nélkük. Hát hogy egyebet ne monijak, a budai részen egy által -in nincs, a ^.estin is csak un. mechanikus uerités van. azzal tisztában kell lenni, hogy a biológiai detités hallatlanul drága.

De a kérdés i^y vetődik fel bennem: Budapesttől .élre 60

7*7 km-re öntisztul a Duna, és azon túl, 70 km táján, Dunaujváros, nál vízellátási nehézségek jelentkeznek, és felszíni vizkivóceilel lehet a kérdést megoldani.És vajon mit fognak kivenni Out a Dunából,ja megisszák Budapest levét?

Következésképpen azt hiszem, igaz, hogy nekünk is megvan az a nehézség-tételünk, hogy mi is megisszuk a felettünk lakóknak ez irányú "lezserségét", és talán a jogoszlávok is megisz- szák mindazt, amit mi még rátáplálunk.

Mindezt egybevetve, mégis azt hiszem, hogy itt egy nemzet9 -110-