1971. július 13-14. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
631
r1 ■ n f I -97I A lakásberuházásoknál a terv 73*400 forint egy lakásra eső kapcsolódó költséggel számol. x,s akkor hiába várjuk - idézem a jelentésből "A beruházó, a tervező, a kivitelező szerve> zeteKtöl, hogy közösen törekedjenek a takarékosságra a lakóépületek mellett a kapcsolódó beruházások magas- és mélyépítményéinél és az egyéb költségeknél is". Az erre itányuió törekvést elvárni lehet, de szerintem ez egyelőre egy csodavárás. Ugyanis: - amig feszült a beruházási piac, és a kivitelezőnek módjában áll árait egyfelől az indokolt és jogos árnövelő tényezőkből - anyagárak drágulása, az épitési technológia szükséges módosítása, el nem hárítható akadályoztatás, stb., - másfelől a maga részéről kinyilatkoztatott, és a beruházó, a tervező részéről eredményesen nem vitatható költségtényezőkből, mint pl. a fuvarozási költségek, az anyag-lelőhely, a házgyári termék, és ami a legszebb: az időarányos gépköltség, az organizációs és felvonulási költséf I gek, stb. diktáltan kialakítani, - addig számolnunk kell az árszintnek az elfogadhatónál nagyobb exeikedésevel. Ezt a véleményt támasztják alá a fCNEB vizsgálatok, és vé» V lemények is. ; Bár megnyugtató volt Bondor elvtárs parlamenti válasza, amelyben utalt arra, hogy a jogtalan áru-tullépéseklcel szem- ben, az ÉVŰ is fellép a jövőben, - úgy gondolom, ezt a gondot gga még nem tehetjük félre. i Sokan a kivitelező-vállalatok kijelölésében, illetőleg a kijelölési rendszer ujrq való bevezetésében látják a kiutat. Ez ellenkezne a gazdaságirányítási rendszer alapvető elveivel* 6^ ' ____________________________________ j m I
