1971. július 13-14. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

614

•

között a népművelési ágazatban az alacsonyabb kulosszámu felújítási alapból csak az állagmegőrzést képesek biztosítani, és igy a népművelési ágazat két vállalata esetében az állagromlás kimutatható. Kérjük ezért, hogy az állagmegőrzé* vegyék nagyon komolyan és segítsék abban, hogy az ilyen célra szolgáló épületek ne romoljanak tovább.

Harmadik megjegyzésem! Elnézést kérek, hogy a harmadik ötéves terv végrehajtásáról szóló beszámolót elfogadtam ugyan, mostani mondanivalóm mégis összefügg egy olyan mondattal,amely megjelent a beszámoló szöveges részében, és ugyanígy megjelenik a költségvetési előterjesztés oldalán, a Népművelés fejezetbe^ Azért is vállalkozom ebben a témába n hozzászólásra, mert pont Kőmives elvtárs bátorított fel rá, amikor másik lényeges gondolatát megfogalmazta a nyilt várospolitikáról. Meggyőződésem, hogy a nyilt várospolitika művelődéspolitikai nyíltságot is igényel. Ezzel kapcsolatos a megjegytésem. A harmadik ötéves tervről szóló beszámoló jelentésben szerepel egy mondat, amely igy szól: az ötéves tervidőszakban a népművelési intézmények hálózata általában kielégítette a fővárosi lakosság kulturális igényeit, azonban a külső ellátatlan kerületekben és az uj városrészekben az ellátási problémák fokozottan jelentkeznek. A könyvtári hálózat ’ továbbrais nagyobb mértékű bővítésre szorul.

Ez a fogalmazás önmagábanis ellentmondás, hiszen nehéz elfogadni "általábankielégitőnek" azt, ami részleteiben nem ki- elégitő és "nagyobb mérvű bővítésre szorul". Nagyon mértéktartóvá tesz a hozzászólásban az, hogy sajnosba tételes rovatokban sehol nem találtam megfelelő mutatókat arra, hogy a kulturális-népművelési ellátottságot számokban bizonyítottan tudjuk látni. A népművelés nem is szerepel tételes kimutatásban. Előtte van egy másik rovat, anely a harmadik ötéves terv fejlesztését mutatja ki, itt

'

83. tíi. .

___. i