1971. július 13-14. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

584

és maga az a tény, hogy az épitőipar modern technológiával dolgozik stb. stb., az árakat vau tovább fogja emelni. Valamit segit a Fővárosi Tanács IV. ötéves tervében a tartalék-képzés, továbbá a tervbe felvett, várható bevételek. En azonban úgy vélem, hogy néhány, egyéb konzekvenciát is le kellene vonnki, és ezek szerintem a következők:

Az első az, hogy óvatosan hirdessük meg a naturális sx célkitűzéseket, fenntartással és feltételesen. Annál is inkább szükséges ez, mert van gond ekörül. Az előzetes, múlt év novemberében elfogadott terv a választusi előkészületek számára alapul szolgált, ós benne meghirdettük, hogy egy-egy területen az előzetes tervben foglalt naturális célkitűzéseket hogyan kívánjuk végrehajtani. Most a Fővárosi Tanács tervező-osztagai kénytelenek voltak, különböző okok miatt, törölni jónéhány ilyen létesitm ényt, egyrészt a tartalékok képzése és az áremelkedés stb. miatt. Ez politikai nehézségeket okoz.

A X. kerületben - ahonnan küldött vagyok -, három vasúti felüljárónk volt betervezve, és egy maradt meg a végleges tervben.

Világos, hogy nem könnyű a lakosság elé állni ott, ahol meghirdettünk hármat, és megvalósul egy. Meg kell magyarázni, hogy a terv nem dogma, nem kőbe vésett program, hanem cselekvési irány, amely mozoghat lefelé ós felfelé egyaránt.

A második: Rendkívül keményen kellene küzdeni az ún. alá- tervezés ellen, amiről Kőmives elvtárs beszélt. Egész népgazdaságunknak komoly gondjává vált a szisztematikus, tudatos, és mélyen elitélendő alátervezés, a nagy ipari beruházásoknál.- MM ~~ ii

~