1971. július 13-14. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

582

Én azonban inkább mellőzöm ezek felsorolását, bár volna néhány a szsebemben, de úgy érzem, szükségtelen. Az általános takarékosság azonban szerintem nemcsak a fejlesztésben, hanem a gazdálkodásban is szükséges, ós ezért helyeslem a határozati javaslatnak ezt a részéC, bár elég konkrétan mondja ki, hogy a folyó gazdálkodásban is, a költségvetésen keresztül, nagyfokú takarékosságra van szükség. Csupán egyet emelnék ki, a folyó gazdálkodás terén a takarékosság fontosságát illetően, és ez a víz.

Meggyőződésem, hogy a vizet Budapesten rendkívüli módon pocsékolják, nemcsak a lakók, hanem mindazok, akik egyáltalán vizet hasznainak. Nem is hosszú idő múlva, komoly hiány-anyag lesz a viz, és ezért már most meg kell kezdeni a takarékos gazdálkodást, hogy később no legyen bajunk. Már kb. 50 Km északtól délig az a vonal, ahonnan mi vizet szerzünk, termelünk és behozzuk Budapest/re. Szükséges lenne erre külön akció-programot kidolgozni, mert tarthatatlan az, hogy ilyen ugársszerü vízigény-növekedés mutatkozzék.

A másik kérdés: Mi most elfogadunk egy középlejáratú tervet, kettős módon: egyrészt pénz értékben, másrészt naturális egységekben, de erősen aláhúzom azt, amiről Kőmives elvtárs beszélt, a naturális egységek elfogadása és az azokban való tervezés tulajdonképpen csak egy tervezési segédlet. Magyarul: a pénz kötött, a természetes naturális egységek változhatnak.

Az utóbbi években a tapasztalatok rra mutatnak, hogy a beruházási árak rendkívül gyorsan emelkednek: jóval gyorsabban a tervezettnél. És ennek igen sok oka van, s én nem marasztalnám

> -56-