1971. július 13-14. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
45
A tanácsi vállalatok az 1970. évi eredményeik alapján 344.813 eFt ré- F szesedési alapot képeztek, amely az előző évinél 5 % -kai magasabb. A képzett részesedési alap a felhasznált összes béralap 7,9 %-a. A beszámolási időszak folyamán a vállalatok részesedési alapjuk terhére 95.577 eFt-ot fizettek ki, amely a képzett részesedési alap 27 %-a. Az emlitett összeget évközi jutalmazásra és premizálásra használták fel. Az 1970. évi eredmények alapján valamennyi tanácsi vállalat képzett részesedési alapot. A termelékenység, hatékonyság 1970. évi alakuláséra befolyással volt a munkáslétszám csökkenése /1,6 %/, a célgépek beszerzése, uj gépek beállítása, valamint miiszaki, szervezési intézkedések megtétele. A tanácsi vállalatok termelési szolgáltatási, bonyolítási, üzemeltetési, árbevételi stb. értéküket 1969. évhez viszonyitva 8,3 %-kal növelték. Az emlitett növekedés, valamint a munkáslétszám csökkenés következtében az egy munkásra jutó termelési érték 10,1 %-kal, az egy foglalkoztatottra jutó hatékonysági mutató 7,9 %-kal emelkedett. A tanácsi kommu- mális és szolgáltató vállalatok célgép beszerzéseit és a meglévők jobb kihasználását hátrányosan befolyásolja, hogy azok kezelői részére szükséges bérszinvonal-fedezet csak részben biztosított. Ezen túlmenően olyan próbléma is van, hogy vállalataink a megfelelő kvalifikáltságu gépkezelőket csak külső felvételek utján tudják biztosítani, mert ilyen szakképzettségű dolgozójuk nincs. Az Ipari Főosztály felügyelete alá tartozó vállalatok többlet termelésüket - a Fővárosi Művészi Kézműves Vállalat kivételével - teljes - egészében a termelékenység növekedéséből fedezték. Az egy foglalkoztatottra jutó termelési érték 10 %-kal, az egy munkásra jutó termelési érték pedig 11,4 %-kal emelkedett a bázishoz viszonyitva. A Fővárosi Művészi Kézműves Vállalat hatékonyság visszaesése részben a fluktuációval, részben pedig a nagy termelékenységű csiszolószemcse termelés csökkenésével függ össze. A Közlekedési Főigazgatóság felügyelete alá tartozó vállalatok is növelték hatékonyságukat. A Fővárosi Autótaxi Vállalatnál az egy fő forgalmi dolgozóra jutó km 0,7 %-kal, a Fővárosi Szállítási Vállalatnál az egy főre jutó teljesítményi érték 8,7 %-kal meghaladta az 1969. évit. A termelékenység kedvező alakulását előnyösen befolyásolta a tehergépjárművek átlagos statikus teherbírásának és dinamikus teherbírásának emelkedése és az átlagos szállítási távolság növekedése. A Budapesti Közlekedési Vállalatnál az egy ledolgozott járművezetői munkaórára jutó férőhelykilométer a bázishoz viszonyitva a villamos járművezetőknél 1,5 %-kal, az autóbuszvezetőknél 9 %-kal emelkedett, a HÉV vezetőknél 7,0 %-kal csökkent. A hatékonyság emelkedését a vonali meghibásodások számának csökkenése és a járművezetők részére történt ösztönzőbb bérrendszer bevezetése eredményezte. A főműhelyek dolgozóinál 1000 munkaórára jutó egyenérték alapján számitott termelékenység a villamosvasút üzemágnál 13,8 %-kal, az autóbuszüzemágnál 10,2 %-kal, a HÉV üzem-36 - : |||
