1971. július 13-14. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
368
Meg kell említeni, hogy az életszínvonal növekedésével párhuzamosan, egyre nehezebb a városgazdálkodási ágazatokba tartozó alacsony társadalmi megbecsüléssel járó területek munkaerővel való ellátása /pl. köztisztaság/. Ugyancsak problémát jelent a folyamatosan üzemelő közüzemeknél a munkaerő biz^ tositása, ahol rendszeres problémát okoz a szabadnapok ütemes kiadása, és az ötnapos munkahét bevezetésének elhúzódása. Fokozza a nehézségeket, hogy a legtöbb tanácsi munkaterületen csak nagy begyakorlott ságu, magasabb szakmai kultúrával rendelkező munkaerők foglalkoztathatók, /pl. a közmüvek-gép- karbantartás:, ingatlankezelés-tatarozási munkák, közlekedés-járművezetők, javltókapacltás stb./ A munkafolyamatok gépesítése, a korábbi alacsonyabb bérigényü kézi munkaerőkkel szemben, magasabb szakmai kvalifikáciőju, igy magasabb bérigényü gépkezelők és járművezetők, valamint szerelők alkalmazását teszik szükségessé. I * A vállalatok bérfelhasználása 29.7 %-kal, csaknem 1 milliárd Ft-tal volt magasabb 1970. évben, mint 1965-ben. A jelentős mértékű növekedés ellenére | r a vállalatok nem folytathattak racionális bérgazdálkodást. Példaként hozhatók fel a közlekedési válla look, amelyek az ötéves terv folyamán a legexponáltabb területek voltak. Itt, a tervidőszak első felében a munkaerőcsökkenés enyhítése érdekében erőteljesen növelték az óra.-teljesitéseket. Majd, amikora létszámhiány tovább fokozódott, bevezették a kalauznélküli közlekedési rendszert 1968. évben, amikor is az összetétel-változás és a kalauznélküli pótlék bevezetése jelentős bérszínvonal emelkedést hozott magával. Ezek az intézkedések csupán a létszámcsökkenés és létszámhiány elkerülését és enyhítését szolgáld próbálkozások voltak, de semmiképpen sem a differenciált bérpolitika alkalma- , zásának előhírnöke. Ezek a körülmények egyúttal azt is jelentik, hogy szükséges a városgazdálkodási ágazatok felé irányuló központi bérpolitika felülvizsgálata és a sajátosságokat jobban kielégítő, a hatékonyabb gazdálkodást ezen a téren is elősegítő differenciált módszerek kidolgozása. L A tervidőszak folyamán, s ezen belül is elsősorban a gazdaságirányítási reform bevezetése óta javultak a tanácsi vállalatok lehetőségei, a bérenkivüli jövedelmek, juttatások növelésére. Egyes területeken ugyan most is gondokat okoz az i & H f ► 1 ' I - 55 -
