1971. július 13-14. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
363
A fejlesztési, korszerűsítési lehetőségeik és a dolgozóik személyes érdekeltségének /bérfejlesztés, nyereségrészesedés stb. / alakulása, Így döntően saját tevékenységük függvényévé vált. A tervidőszak utolsó két évében összegében további emelkedés következett be, a növekedés üteme azonban mérséklő- dött. A központosított társadalmi tisztajövedelem, valamint az állami támogatások <0 /árkiegészítés stb. / egyenlege, vagyis a költségvetési kapcsolatok a tervidőszak végére 27 %-kal emelkedtek. 1968. évben átmenetileg visszaesés következett be a jövedelemelvonási és érdekeltségi rendszer változása következtében. A vállalatnál maradó tisztajövedelem nagymérvű növekedése, az árkiegészítések összegszerű emelkedése, valamint egyes jövedelemszabályozók /pl. forgalmi adó/ elvonási területének megváltozása a költségvetési kapcsolatok átmeneti csökkenését vonta maga után tanácsi szinten. A tervidőszak utolsó két évében mérséklődő Ütemű fejlődés volt tapasztalható. * A tanácsi vállalatok hozzájárulása a nemzeti jövedelemhez a tervidőszak folyamán 48 %-kal emelkedett 1965. évhez viszonyítva. Erőteljesebb növekedés a tervidőszak utolsó két évében következett be és 1970. évben tanácsi szinten a hozzájárulás megközelítette a 7.1 milliárd Ft-ot. A fővárosi tanácsi vállalatok sajátos összetétele következtében • a kereskedelem volumenének jelentős részaránya - tanácsi szinten belül a nemzeti Jövedelemhez való hozzájárulásból a legjelentősebb rész - 41 % - a kereskedelmi vállalatoknál jelentkezett, s a tervidőszak alatt a legnagyobb növekedés - 83 % - Is ebben az ágazatban következett be. Az ipari vállalatok részaránya a tanácsi vállalatoknál képződő nemzeti jövedelemből 30 %, az öt év alatt eléxt fejlődés pedig 35 %. Jelentős az építőipari ágazat vállalatinak fejlődése - 61 % - részesedési aránya pedig 1970. évben 12 %-ot tett ki. Változatlanul 11 %-ot képvisel a személyi szolgáltatási ágazat vállalatainak részesedése, fejlődése pedig megegyezik a tanácsi szintű növekedéssel. A nemzeti jövedelemhez való hozzájárulás csökkent a közlekedési, a vízgazdálkodási és a kulturális ágazatoknál, a részesedésük Is ennek megfelelően csökkenő irányzatú. A tervidőszak folyamán kialakult fejlődés tanácsi szinten kielégítőnek mondható, 8 a IV. ötéves terv időszaka alatt további növekedés bekövetkezése várható. lp Voh I m I JÍti ,