1971. július 13-14. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
181
I Jsa A bevételi források köre bővült és tartalma olyan irányban változott, amely a tanács anyagi érdekeltségét az illetékességi területén működő szinte valamennyi gazdálkodó egységgel összekapcsolja és a korábbinál Jobban teszi szükségessé a bevételi forrásokból kimunkálható bevételek körültekintőbb és feszitettebb meg- . [§j tervezését. A IV. ötéves terv Időszakában nemcsak a tanácsi vállalatok és szövetkezetek, * hanem kevés kivételtől eltekintve, valamennyi budapesti vállalat és szövetkezet befizetéseiből részesedik a Fővárosi Tanács. Változás a korábbi szabályozáshoz képest, hogy a tanács a vállalati, szövetkezeti adóbefizetésekből az adók alapját képező összeg meghatározott %-a szerint részesül. A szabályozó rendszer Ilyen irányú változása a gazdasági érdekkapcsolatok kiszélesítésén túlmenően azt a célt is szolgálja, hogy a tanácsi bevétel ne. reagáljon érzékenyen a vállalati és szövetkezeti adókat és egyéb befizetéseket érintő közgazdasági szabályozók esetleges menetközbeni változására és éppen ennek következtében túlzott bevételi túlteljesítések, vagy kiesések, ingadozások évek között ne következzenek be. Az uj finanszírozási rend növeli a költségvetés stabilitását. A források kiegészítését szolgáló állami hozzájárulás összege a részletesebb tervezés elősegítése céljából 1971-72. évekre fix összegben, emellett az 5 év időtartamára alsó-felső határ megjelölésével került megállapításra. Az öt évre szóló alsó-felső határ szerint megállapított állami támogatás azt jelenti, hogy a tanács legfeljebb a felső határ mértékéig részesedhet állami hozzájárulásban. A népgazdasági körülmények esetleges kedvezőtlen alakulása esetén, az állami költségvetés egyensúlyának fokozott biztosítása érdekében, sor kerülhet az állami hozzájárulás alsó határának érvényesítésére is a tervidőszak folyamán. Az állami hozzájárulás aránp a középtávú pénzügyi terv bevételi végösszegéhez képest mindössze 10,9 %, tehát a Tanács saját és átengedett bevételi forrásainak van döntő jelentősége a bevételek alakulása, illetve a gazdálkodás szempontjából.További előrelépést Jelent a tervezésben és a gazdálkodásban az, hogy a köte- * lező előírások köre szűkült. Az igazgatási kiadások végösszegét 1971-től köz4H I M,- 66 -
